Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

“A psalm of David.” Jehovah said to my lord, “Sit thou at my right hand, Until I make thy foes thy footstool.”

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

Jehovah will extend the sceptre of thy power from Zion: Rule thou in the midst of thine enemies!

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Thy people shall be ready, when thou musterest thy forces, in holy splendor; Thy youth shall come forth like dew from the womb of the morning.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

Jehovah hath sworn, and he will not repent: “Thou art a priest for ever, After the order of Melchisedeck!”

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

The Lord is at thy right hand, He shall crush kings in the day of his wrath.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

He shall execute justice among the nations; He shall fill them with dead bodies, He shall crush the heads of his enemies over many lands.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

He shall drink of the brook in the way; Therefore shall he lift up his head.