Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

A PSALM OF DAVID. A declaration of YHWH to my Lord: “Sit at My right hand, Until I make Your enemies Your footstool.”

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

YHWH sends the rod of Your strength from Zion, Rule in the midst of Your enemies.

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Your people [are] free-will gifts in the day of Your strength, in the honors of holiness, From the womb, from the morning, You have the dew of Your youth.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

YHWH has sworn, and does not relent, “You [are] a priest for all time, According to the order of Melchizedek.”

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

The Lord on Your right hand struck kings In the day of His anger.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

He judges among the nations, He has completed the carcasses, Has struck the head over the mighty earth.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

He drinks from a brook in the way, Therefore He lifts up the head!