Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

The LORD said to my Lord, Sit you at my right hand, until I make your enemies your footstool.

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

The LORD shall send the rod of your strength out of Zion: rule you in the middle of your enemies.

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Your people shall be willing in the day of your power, in the beauties of holiness from the womb of the morning: you have the dew of your youth.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

The LORD has sworn, and will not repent, You are a priest for ever after the order of Melchizedek.

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

The Lord at your right hand shall strike through kings in the day of his wrath.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

He shall judge among the heathen, he shall fill the places with the dead bodies; he shall wound the heads over many countries.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

He shall drink of the brook in the way: therefore shall he lift up the head.