Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

A Psalm of David. The Lord said to my Lord, “Sit at my right hand, until I make your enemies your footstool.”

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

The Lord will send forth the scepter of your virtue from Zion. Rule in the midst of your enemies.

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

It is with you from the beginning, in the day of your virtue, in the splendor of the saints. From conception, before the light-bearer, I begot you.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

The Lord has sworn, and he will not repent: “You are a priest forever, according to the order of Melchizedek.”

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

The Lord is at your right hand. He has broken kings in the day of his wrath.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

He will judge between the nations; he will fill up ruination. He will shatter heads in the land of the many.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

He will drink from the torrent on the way. Because of this, he will exalt the head.