< Zsoltárok 110 >

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.
A Psalm. Of David. The Lord said to my lord, Be seated at my right hand, till I put all those who are against you under your feet.
2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!
The Lord will send out the rod of your strength from Zion; be king over your haters.
3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.
Your people give themselves gladly in the day of your power; like the dew of the morning on the holy mountains is the army of your young men.
4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.
The Lord has made an oath, and will not take it back. You are a priest for ever, after the order of Melchizedek.
5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;
In the day of his wrath kings will be wounded by the Lord at your right hand.
6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.
He will be judge among the nations, the valleys will be full of dead bodies; the head over a great country will be wounded by him.
7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.
He will take of the stream by the way; so his head will be lifted up.

< Zsoltárok 110 >