Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

A Psalm of David. The LORD said to my Lord: “Sit at My right hand until I make Your enemies a footstool for Your feet.”

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

The LORD extends Your mighty scepter from Zion: “Rule in the midst of Your enemies.”

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Your people shall be willing on Your day of battle. Arrayed in holy splendor, from the womb of the dawn, to You belongs the dew of Your youth.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

The LORD has sworn and will not change His mind: “You are a priest forever in the order of Melchizedek.”

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

The Lord is at Your right hand; He will crush kings in the day of His wrath.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

He will judge the nations, heaping up the dead; He will crush the leaders far and wide.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

He will drink from the brook by the road; therefore He will lift up His head.