Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

Kathutkung: Devit BAWIPA ni ka Bawipa koevah, na taran hah na khoktoungnae lah ka sak hoehroukrak, kaie kut arang lah tahung atipouh.

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

BAWIPA ni, na thaonae tahroe teh, Zion hoi ka patoun han. Na tarannaw lungui uk haw.

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Na taran na tuk hnin vah, na taminaw teh amamouh lungthocalah hoi na thosin awh han. Na thoundounnaw teh amom e tadamtui patetlah, nang koe monkathoung dawkvah, a tâco awh han.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

BAWIPA ni nang teh, Melkhizedek patetlah a yungyoe vaihma bawi telah thoe na bo toung dawkvah, nâtuek hai bout kâhno mahoeh toe.

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

BAWIPA teh nange aranglah ao teh, a lungkhueknae hnin dawk siangpahrangnaw koung na thei han.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

Miphunnaw hah lawk koung ceng vaiteh, hmuen pueng koe tami ro hoi akawi han. Ram moikapap kahrawikungnaw hah koung a thei han.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

Lam teng e sawkcanaw a nei awh vaiteh, lû hah a tawm awh han.