Zsoltárok 11

1 Az éneklőmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!

For the Chief Musician. By David. In Yahweh, I take refuge. How can you say to my soul, “Flee as a bird to your mountain”?

2 Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívűekre lövöldözzenek.

For, behold, the wicked bend their bows. They set their arrows on the strings, that they may shoot in darkness at the upright in heart.

3 Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?

If the foundations are destroyed, what can the righteous do?

4 Az Úr az ő szent templomában, az Úr trónja az egekben; az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.

Yahweh is in his holy temple. Yahweh is on his throne in heaven. His eyes observe. His eyes examine the children of men.

5 Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke.

Yahweh examines the righteous, but his soul hates the wicked and him who loves violence.

6 Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök!

On the wicked he will rain blazing coals; fire, sulfur, and scorching wind shall be the portion of their cup.

7 Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az ő orczáját.

For Yahweh is righteous. He loves righteousness. The upright shall see his face.