< Zsoltárok 109 >
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
¡O Dios de mi alabanza! no calles:
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
Porque boca de impío, y boca de engañador se han abierto sobre mí: han hablado de mí con lengua mentirosa.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
Y con palabras de odio me rodearon; y pelearon contra mí sin causa.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
En pago de mi amor me han sido adversarios; y yo, hacía oración.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
Y pusieron contra mí mal por bien; y odio por mi amor.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Pon sobre él al impío, y Satanás esté a su diestra.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
Cuando fuere juzgado, salga por impío, y su oración sea para pecado.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Sean sus días pocos: tome otro su oficio.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Sean sus hijos huérfanos; y su mujer viuda.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Y anden sus hijos vagabundos, y mendiguen; y procuren de sus desiertos.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Enrede el acreedor todo lo que tiene; y extraños saqueen su trabajo.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
No tenga quien le haga misericordia; ni haya quien tenga compasión de sus huérfanos.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Su posteridad sea talada: en segunda generación sea raído su nombre.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Venga en memoria cerca de Jehová la maldad de sus padres; y el pecado de su madre no sea raído.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Estén delante de Jehová siempre; y él corte de la tierra su memoria.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Por cuanto no se acordó de hacer misericordia; y persiguió al varón afligido, y menesteroso, y quebrantado de corazón, para matarle.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
Y amó la maldición, y vínole; y no quiso la bendición, y ella se alejó de él.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
Y vistióse de maldición como de su vestido; y entró como agua en sus entrañas, y como aceite en sus huesos.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Séale como vestido con que se cubra; y en lugar de cinto con que siempre se ciña.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
Este sea el salario, de parte de Jehová, de los que me calumnían; y los que hablan mal contra mi alma.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
Y tú, Jehová Señor, haz conmigo por causa de tu nombre: escápame, porque tu misericordia es buena.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
Porque yo soy afligido y necesitado; y mi corazón está herido dentro de mí.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
Como la sombra cuando declina me voy; soy sacudido como langosta.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
Mis rodillas están enflaquecidas a causa del ayuno; y mi carne está falta de gordura.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
Yo he sido a ellos oprobio: mirábanme, y meneaban su cabeza.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Ayúdame, Jehová Dios mío: sálvame conforme a tu misericordia;
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
Y entiendan que esta es tu mano; que tú, Jehová, has hecho esto.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Maldigan ellos, y bendigas tú; levántense, mas sean avergonzados: y tu siervo sea alegrado.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Sean vestidos de vergüenza los que me calumnían; y sean cubiertos como de manto de su confusión.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
Yo alabaré a Jehová en gran manera con mi boca; y en medio de muchos le loaré:
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Porque él se pondrá a la diestra del pobre; para librar su alma de los que juzgan.