Zsoltárok 109
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
MAING Kot, me i kin kapikapinga, kom der kotin sapaimokid!
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
Pwe au en me doo sang Kot, o me kin kotaue sara dong ia, re lokelokaia ong ia ki lo likam;
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
Re lokaia sued ong ia wasa karos, o pei ong ia ni so karepa.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
Ni ai pok ong ir, re kin imwintiti ong ia; a ngai kin poten kapakap.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
Irail depukki ai me mau me sued, o re kin tata kin ia ni ai pok ong ir.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Kotin kasapwiladang i me doo sang Kot amen, pwen a saunkapung o me palian i, en mi ni pali maun a.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
Ma a pan pakasau, a pan pakadeikada, o pil a kapakap en kadipala i.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
A ran akan en malaulaula, o a koa en ko ong amen.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Na seri kan en sapoupou, o a paud en li odi amen.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Na seri kan en sansarwaru sili o wia poekipoek, o ren rapaki kan ar manga, doo sang nan moan im arail.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Me norok moni en pitia sang i a meakaros, o men wai en kulia sang i a dipisou kan.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
O sota me pan kadek ong i, o sota me pan sauasa na sapoupou kan.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Kadaudok a en kokoka sang; o mar arail en niki sang nin di kaieu.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Sapung en sam a ko en sansal mon Ieowa, o dip en in a ender lapwada.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Ieowa en kotin masamasan irail ansau karos, o kataman parail en niki sang nin sappa.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Pweki a sota man kadek, pwe a pakipaki me luet o samama, o me insensued, pwen kamela i.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
O a inong iong en riala; ari, en lel ong! O a sota insenoki kapai, ari, en doo sang i!
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
A kapwateki me sued dueta a likau, ari, me sued en kolong lole dueta pil o nan kokon akan dueta le.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Me sued en rasong a likau pup, me a kin likauwiada, o rasong men pirapir me a kin pirapireki.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
Iduen Ieowa pan kotin pwain ong me palian ia, o me kin lokaia sued duen ngai.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
A komui, Maing Ieowa ai Kot kotin wiawia ia, pweki mar omui; pwe omui kalangan kasampwal, dore ia la!
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
Pwe ngai me luet o samama, o nan mongiong i olar.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I kin tangwei dueta mota, o i pan kamasak wei dueta mansiek amen.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
Nä i kat luete kilar kaisesol, o uduk ai tikitikilar;
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
O i wialar men lalaue re’rail; ni ar kilang ia, re kin dueduälok!
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Maing Ieowa, ai Kot, kom kotin dore ia la duen omui kalangan!
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
Pwe ren asa, mepukat tapi sang ni lim omui, me komui Ieowa kotin wiadar mepukat.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Menda, ma re lalaue, kom kotin kapai ia da. Ma re palian ia, ren namenokala, pwe sapwilim omui ladu en pereperen.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Re kotin wiai ong ai imwintiti, ren likau kida namenok, o ren puriong nan me sued dueta likau pup.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I pan danke Ieowa melel ni au ai, o i pan kapinga i nan pung en me toto.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Pwe a kotikot ni pali maun en me samama, pwen dorela i sang ir, me kadeikada i, en kamela.
