< Zsoltárok 109 >

1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
in finem David psalmus
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
Deus laudem meam ne tacueris quia os peccatoris et os dolosi super me apertum est
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
locuti sunt adversum me lingua dolosa et sermonibus odii circuierunt me et expugnaverunt me gratis
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
pro eo ut me diligerent detrahebant mihi ego autem orabam
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
et posuerunt adversus me mala pro bonis et odium pro dilectione mea
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
constitue super eum peccatorem et diabulus stet a dextris eius
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
cum iudicatur exeat condemnatus et oratio eius fiat in peccatum
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
fiant dies eius pauci et episcopatum eius accipiat alter
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
fiant filii eius orfani et uxor eius vidua
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
nutantes transferantur filii eius et mendicent eiciantur de habitationibus suis
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
scrutetur fenerator omnem substantiam eius et diripiant alieni labores eius
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
non sit illi adiutor nec sit qui misereatur pupillis eius
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
fiant nati eius in interitum in generatione una deleatur nomen eius
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
in memoriam redeat iniquitas patrum eius in conspectu Domini et peccatum matris eius non deleatur
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
fiant contra Dominum semper et dispereat de terra memoria eorum
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
pro eo quod non est recordatus facere misericordiam
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
et persecutus est hominem inopem et mendicum et conpunctum corde mortificare
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
et dilexit maledictionem et veniet ei et noluit benedictionem et elongabitur ab eo et induit maledictionem sicut vestimentum et intravit sicut aqua in interiora eius et sicut oleum in ossibus eius
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
fiat ei sicut vestimentum quo operitur et sicut zona qua semper praecingitur
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
hoc opus eorum qui detrahunt mihi apud Dominum et qui loquuntur mala adversus animam meam
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
et tu Domine Domine fac mecum propter nomen tuum quia suavis misericordia tua libera me
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
quia egenus et pauper ego sum et cor meum turbatum est intra me
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
sicut umbra cum declinat ablatus sum excussus sum sicut lucustae
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
genua mea infirmata sunt a ieiunio et caro mea inmutata est propter oleum
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
et ego factus sum obprobrium illis viderunt me moverunt capita sua
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
adiuva me Domine Deus meus salvum fac me secundum misericordiam tuam
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
et sciant quia manus tua haec tu Domine fecisti eam
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
maledicent illi et tu benedices qui insurgunt in me confundantur servus autem tuus laetabitur
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
induantur qui detrahunt mihi pudore et operiantur sicut deploide confusione sua
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
confitebor Domino nimis in ore meo et in medio multorum laudabo eum
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
quia adstetit a dextris pauperis ut salvam faceret a persequentibus animam meam

< Zsoltárok 109 >