Zsoltárok 109
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
わが讃たたふる神よもだしたまふなかれ
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
かれらは惡の口とあざむきの口とをあけて我にむかひ いつはりの舌をもて我にかたり
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
うらみの言をもて我をかこみ ゆゑなく我をせめて闘ふことあればなり
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
われ愛するにかれら反りてわが敵となる われただ祈るなり
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
かれらは惡をもてわが善にむくい恨をもてわが愛にむくいたり
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
ねがはくは彼のうへに惡人をたてその右方に敵をたたしめたまへ
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
かれが鞫かるるときはその罪をあらはにせられ又そのいのりは罪となり
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
その日はすくなく その職はほかの人にえられ
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
その子輩はみなしごとなり その妻はやもめとなり
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
その子輩はさすらひて乞丐 そのあれたる處よりいできたりて食をもとむべし
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
彼のもてるすべてのものは債主にうばはれ かれの勤勞は外人にかすめらるべし
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
かれに惠をあたふる人ひとりだになく かれの孤子をあはれむ者もなく
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
その裔はたえその名はつぎの世にきえうすべし
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
その父等のよこしまはヱホバのみこころに記され その母のつみはきえざるべし
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
かれらは恒にヱホバの前におかれ その名は地より斷るべし
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
かかる人はあはれみを施すことをおもはず反りて貧しきもの乏しきもの心のいためる者をころさんとして攻たりき
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
かかる人は詛ふことをこのむ この故にのろひ己にいたる惠むことをたのしまず この故にめぐみ己にとほざかれり
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
かかる人はころものごとくに詛をきる この故にのろひ水のごとくにおのれの衷にいり油のごとくにおのれの骨にいれり
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
ねがはくは詛をおのれのきたる衣のごとく帶のごとくなして恒にみづから纏はんことを
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
これらの事はわが敵とわが霊魂にさからひて惡言をいふ者とにヱホバのあたへたまふ報なり
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
されど主ヱホバよなんぢの名のゆゑをもて我をかへりみたまへ なんぢの憐憫はいとふかし ねがはくは我をたすけたまへ
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
われは貧しくして乏し わが心うちにて傷をうく
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
わがゆく状はゆふ日の影のごとく また蝗のごとく吹さらるるなり
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
わが膝は斷食によりてよろめき わが肉はやせおとろふ
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
われは彼等にそしらるる者となれり かれら我をみるときは首をふる
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
わが神ヱホバよねがはくは我をたすけその憐憫にしたがひて我をすくひたまへ
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
ヱホバよこれらは皆なんぢの手よりいで 汝のなしたまへることなるを彼等にしらしめたまへ
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
かれらは詛へども汝はめぐみたまふ かれらの立ときは恥かしめらるれどもなんぢの僕はよろこばん
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
わがもろもろの敵はあなどりを衣おのが恥を外袍のごとくにまとふべし
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
われはわが口をもて大にヱホバに謝し おほくの人のなかにて讃まつらむ
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
ヱホバはまづしきものの右にたちてその霊魂を罪せんとする者より之をすくひたまへり
