Zsoltárok 109
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
Salmo di Davide, [dato] al Capo de' Musici O DIO della mia lode, non tacere;
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
Perciocchè la bocca dell'empio e la bocca di frode si sono aperte contro a me; Hanno parlato meco con lingua bugiarda;
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
E mi hanno assediato con parole d'odio; E mi hanno fatta guerra senza cagione.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
In vece dell'amore che ho loro portato, mi sono stati avversari; Ed io [ho loro renduta] preghiera.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
Essi mi hanno renduto male per bene, E odio per lo mio amore.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Costituisci il maligno sopra lui; E fa' che Satana gli stia alla destra.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
Quando sarà giudicato, esca condannato; E la sua preghiera [gli] torni in peccato.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Sieno i suoi giorni pochi; Un altro prenda il suo ufficio.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Sieno i suoi figliuoli orfani, E la sua moglie vedova.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
E vadano i suoi figliuoli del continuo vagando; E mendichino, ed accattino, [uscendo fuor] de' lor casolari.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
L'usuraio tenda la rete a tutto ciò ch'egli ha; E rubino gli strani le sue fatiche.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Non siavi alcuno che stenda la [sua] benignità inverso lui; E non vi sia chi abbia pietà de' suoi orfani.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Sieno distrutti i suoi discendenti; Sia cancellato il lor nome nella seconda generazione.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Sia ricordata l'iniquità de' suoi padri appo il Signore; E il peccato di sua madre non sia cancellato.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Sieno [que' peccati] del continuo nel cospetto del Signore; E stermini egli d'in su la terra la memoria di essi.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Perciocchè egli non si è ricordato d'usar benignità, Ed ha perseguitato l'uomo povero, ed afflitto, E tribolato di cuore, per uccider[lo].
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
Poichè egli ha amata la maledizione, vengagli; E [poichè] non si è compiaciuto nella benedizione, allontanisi ella da lui.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
E sia vestito di maledizione, come del suo manto; Ed entri quella come acqua nelle sue interiora, E come olio nelle sue ossa.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Siagli quella a guisa di vestimento, [del quale] egli sia avvolto; Ed a guisa di cintura, della quale sempre sia cinto.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
[Tal] sia, da parte del Signore, la ricompensa de' miei avversari, E di quelli che parlano male contro all'anima mia.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
Ma tu, o Signore Iddio, opera inverso me, per amor del tuo Nome; Liberami, perciocchè la tua benignità [è] buona.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
Perciocchè io sono afflitto, e povero; E il mio cuore è piagato dentro di me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
Io me ne vo, come l'ombra quando dichina; Io sono agitato come una locusta.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
Le mie ginocchia vacillano per li [miei] digiuni; E la mia carne è dimagrata, e non ha [più] grassezza alcuna.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
Ed anche son loro in vituperio; [Quando] mi veggono, scuotono la testa.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Aiutami, Signore Iddio mio; Salvami secondo la tua benignità.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
E sappiano che questo [è] la tua mano, [E che] tu, Signore, hai fatto questo.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Essi malediranno, e tu benedirai; Si sono innalzati, ma saran confusi, Ed il tuo servitore si rallegrerà.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Sieno i miei avversari vestiti di vituperio, Ed avvolti della lor vergogna, come di un mantello.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
Io celebrerò altamente il Signore colla mia bocca; E lo loderò in mezzo de' grandi.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Perciocchè egli sta alla destra del povero, Per salvar[lo] da quelli che lo condannano a morte.
