Zsoltárok 109
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
TO THE OVERSEER. A PSALM OF DAVID. O God of my praise, do not be silent,
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
For the mouth of wickedness, and the mouth of deceit, They have opened against me, They have spoken with me—A tongue of falsehood, and words of hatred!
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
They have surrounded me about, And they fight me without cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
For my love they oppose me, and I—prayer!
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
And they set against me evil for good, And hatred for my love.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Appoint the wicked over him, And an adversary stands at his right hand.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
In his being judged, he goes forth wicked, And his prayer is for sin.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
His days are few, another takes his oversight,
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
His sons are fatherless, and his wife a widow.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
And his sons wander continually, Indeed, they have begged, And have sought out of their dry places.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
An exactor lays a snare for all that he has, And strangers spoil his labor.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
He has none to extend kindness, Nor is there one showing favor to his orphans.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
His posterity is for cutting off, Their name is blotted out in another generation.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
The iniquity of his fathers Is remembered to YHWH, And the sin of his mother is not blotted out.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
They are continually before YHWH, And He cuts off their memorial from earth.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Because that he has not remembered to do kindness, And pursues the poor man and needy, And the struck of heart—to slay,
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
And he loves reviling, and it meets him, And he has not delighted in blessing, And it is far from him.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
And he puts on reviling as his robe, And it comes in as water into his midst, And as oil into his bones.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
It is to him as apparel—he covers himself, And he girds it on for a continual girdle.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
This [is] the wage of my accusers from YHWH, And of those speaking evil against my soul.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
And You, O Lord YHWH, Deal with me for Your Name’s sake, Because Your kindness [is] good, deliver me.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
For I [am] poor and needy, And my heart has been pierced in my midst.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I have gone as a shadow when it is stretched out, I have been driven away as a locust.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
My knees have been feeble from fasting, And my flesh has failed of fatness.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
And I have been a reproach to them, They see me, they shake their head.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Help me, O YHWH my God, Save me, according to Your kindness.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
And they know that this [is] Your hand, You, O YHWH, You have done it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
They revile, and You bless, They have risen, and are ashamed, And Your servant rejoices.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
My accusers put on blushing, and are covered, Their shame [is] as an upper robe.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I thank YHWH greatly with my mouth, And I praise Him in the midst of many,
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
For He stands at the right hand of the needy, To save from those judging his soul.
