< Zsoltárok 109 >
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
Unto the end, a psalm for David.
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
O God, be not thou silent in thy praise: for the mouth of the wicked and the mouth of the deceitful man is opened against me.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
They have spoken against with deceitful tongues; and they have compassed me about with words of hatred; and have fought against me without cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
Instead of making me a return of love, they detracted me: but I gave myself to prayer.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
And they repaid me evil for good: and hatred for my love.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Set thou the sinner over him: and may the devil stand at his right hand.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
When he is judged, may he go out condemned; and may his prayer be turned to sin.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
May his days be few: and his bishopric let another take.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
May his children be fatherless, and his wife a widow.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Let his children be carried about vagabonds, and beg; and let them be cast out of their dwellings.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
May the userer search all his substance: and let strangers plunder his labours.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
May there be none to help him: nor none to pity his fatherless offspring.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
May his posterity be cut off; in one generation may his name be blotted out.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
May the iniquity of his fathers be remembered in the sight of the Lord: and let not the sin of his mother be blotted out.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
May they be before the lord continually, and let the memory of them perish from the earth:
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Because he remembered not to show mercy,
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
But persecuted the poor man and the beggar; and the broken in heart, to put him to death.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
And he loved cursing, and it shall come unto him: and he would not have blessing, and it shall be far from him. And he put on cursing, like a garment: and it went in like water into his entrails, and like oil in his bones.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
May it be unto him like a garment which covereth him; and like a girdle with which he is girded continually.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
This is the work of them who detract me before the Lord; and who speak evils against my soul.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
But thou, O Lord, do with for thy names sake: because thy mercy is sweet. Do thou deliver me.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
For I am poor and needy, and my heart is troubled within me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I am taken away like the shadow when it declineth: and I am shaken off as locusts.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
My knees are weakened through fasting: and my flesh is changed for oil.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
And I am become a reproach to them: they saw me and they shaked their heads,
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Help me, O Lord my God; save me according to thy mercy.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
And let them know that this is thy hand: and that thou, O Lord, hast done it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
They will curse and thou will bless: let them that rise up against me be confounded: but thy servant shall rejoice.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Let them that detract me be clothed with shame: and let them be covered with the their confusion as with a double cloak.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I will give great thanks to the Lord with my mouth: and in the midst of many I will praise him.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Because he hath stood at the right hand of the poor, to save my soul from persecutors.