< Zsoltárok 109 >
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
For the end, a Psalm of David. For the end, a Psalm of David. O God, pass not over my praise in silence;
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
for the mouth of the sinner and the mouth of the crafty [man] have been opened against me: they have spoken against me with a crafty tongue.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
And they have compassed me with words of hatred; and fought against me without a cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
Instead of loving me, they falsely accused me: but I continued to pray.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
And they rewarded me evil for good, and hatred for my love.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Set you a sinner against him; and let the devil stand at his right hand.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
When he is judged, let him go forth condemned: and let his prayer become sin.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Let his days be few: and let another take his office of overseer.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Let his children be orphans, and his wife a widow.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Let his children wander without a dwelling-place, and beg: let them be cast out of their habitations.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Let [his] creditor exact all that belongs to him: and let strangers spoil his labours.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Let him have no helper; neither let there be any one to have compassion on his fatherless children.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Let his children be [given up] to utter destruction: in one generation let his name be blotted out.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Let the iniquity of his fathers be remembered before the Lord; and let not the sin of his mother be blotted out.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Let them be before the Lord continually; and let their memorial be blotted out from the earth.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Because he remembered not to show mercy, but persecuted the needy and poor man, and [that] to kill him that was pricked in the heart.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
He loved cursing also, and it shall come upon him; and he took not pleasure in blessing, so it shall be removed far from him.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
Yes, he put on cursing as a garment, and it is come as water into his bowels, and as oil into his bones.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Let it be to him as a garment which he puts on, and as a girdle with which he girds himself continually.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
This is the dealing of the Lord with those who falsely accuse me, and of them that speak evil against my soul.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
But you, O Lord, Lord, deal [mercifully] with me, for your name's sake: for your mercy is good.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
Deliver me, for I am poor and needy; and my heart is troubled within me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I am removed as a shadow in its going down: I am tossed up and down like locusts.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
My knees are weakened through fasting, and my flesh is changed by reason of [the lack of] oil.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
I became also a reproach to them: [when] they saw me they shook their heads.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Help me, O Lord my God; and save me according to your mercy.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
And let them know that this is your hand; and [that] you, Lord, have wrought it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Let them curse, but you shall bless: let them that rise up against me be ashamed, but let your servant rejoice.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Let those that falsely accuse me be clothed with shame, and let them cover themselves with their shame as with a mantle.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I will give thanks to the Lord abundantly with my mouth; and in the midst of many I will praise him.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
For he stood on the right hand of the poor, to save [me] from them that persecute my soul.