Zsoltárok 109
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
To the chief music-maker. Of David. A Psalm. God of my praise, let my prayer be answered;
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
For the mouth of the sinner is open against me in deceit: his tongue has said false things against me.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
Words of hate are round about me; they have made war against me without cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
For my love they give me back hate; but I have given myself to prayer.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
They have put on me evil for good; hate in exchange for my love.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Put an evil man over him; and let one be placed at his right hand to say evil of him.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
When he is judged, let the decision go against him; and may his prayer become sin.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Let his life be short; let another take his position of authority.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Let his children have no father, and his wife be made a widow.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Let his children be wanderers, looking to others for their food; let them be sent away from the company of their friends.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Let his creditor take all his goods; and let others have the profit of his work.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Let no man have pity on him, or give help to his children when he is dead.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Let his seed be cut off; in the coming generation let their name go out of memory.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Let the Lord keep in mind the wrongdoing of his fathers; and may the sin of his mother have no forgiveness.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Let them be ever before the eyes of the Lord, so that the memory of them may be cut off from the earth.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Because he had no mercy, but was cruel to the low and the poor, designing the death of the broken-hearted.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
As he took pleasure in cursing, so let it come on him; and as he had no delight in blessing, let it be far from him.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
He put on cursing like a robe, and it has come into his body like water, and into his bones like oil.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Let it be to him as a robe which he puts on, let it be like a band which is round him at all times.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
Let this be the reward given to my haters from the Lord, and to those who say evil of my soul.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
But, O Lord God, give me your help, because of your name; take me out of danger, because your mercy is good.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
For I am poor and in need, and my heart is wounded in me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I am gone like the shade when it is stretched out: I am forced out of my place like a locust.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
My knees are feeble for need of food; there is no fat on my bones.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
As for me, they make sport of me; shaking their heads when they see me.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Give me help, O Lord my God; in your mercy be my saviour;
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
So that they may see that it is the work of your hand; that you, Lord, have done it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
They may give curses but you give blessing; when they come up against me, put them to shame; but let your servant be glad.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Let my haters be clothed with shame, covering themselves with shame as with a robe.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I will give the Lord great praise with my mouth; yes, I will give praise to him among all the people.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
For he is ever at the right hand of the poor, to take him out of the hands of those who go after his soul.
