< Zsoltárok 109 >

1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
For the choirmaster. A Psalm of David. O God of my praise, be not silent.
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
For wicked and deceitful mouths open against me; they speak against me with lying tongues.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
They surround me with hateful words and attack me without cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
In return for my love they accuse me, but I am a man of prayer.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
They repay me evil for good, and hatred for my love.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Set over him a wicked man; let an accuser stand at his right hand.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
When he is tried, let him be found guilty, and may his prayer be regarded as sin.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
May his days be few; may another take his position.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
May his children be fatherless and his wife a widow.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
May his children wander as beggars, seeking sustenance far from their ruined homes.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
May the creditor seize all he owns, and strangers plunder the fruits of his labor.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
May there be no one to extend kindness to him, and no one to favor his fatherless children.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
May his descendants be cut off; may their name be blotted out from the next generation.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
May the iniquity of his fathers be remembered before the LORD, and the sin of his mother never be blotted out.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
May their sins always remain before the LORD, that He may cut off their memory from the earth.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
For he never thought to show kindness, but pursued the poor and needy and brokenhearted, even to their death.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
The cursing that he loved, may it fall on him; the blessing in which he refused to delight, may it be far from him.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
The cursing that he wore like a coat, may it soak into his body like water, and into his bones like oil.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
May it be like a robe wrapped about him, like a belt tied forever around him.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
May this be the LORD’s reward to my accusers, to those who speak evil against me.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
But You, O GOD, the Lord, deal kindly with me for the sake of Your name; deliver me by the goodness of Your loving devotion.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
For I am poor and needy; my heart is wounded within me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I am fading away like a lengthening shadow; I am shaken off like a locust.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
My knees are weak from fasting, and my body grows lean and gaunt.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
I am an object of scorn to my accusers; when they see me, they shake their heads.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Help me, O LORD my God; save me according to Your loving devotion.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
Let them know that this is Your hand, that You, O LORD, have done it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Though they curse, You will bless. When they rise up, they will be put to shame, but Your servant will rejoice.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
May my accusers be clothed with disgrace; may they wear their shame like a robe.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
With my mouth I will thank the LORD profusely; I will praise Him in the presence of many.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
For He stands at the right hand of the needy one, to save him from the condemners of his soul.

< Zsoltárok 109 >