Zsoltárok 108

1 Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.

Cântico e Salmo de Davi: Preparado está meu coração, ó Deus; cantarei e tocarei música [com] minha glória.

2 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

Desperta-te, lira e harpa; eu despertarei ao amanhecer.

3 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

Louvarei a ti entre os povos, SENHOR, e tocarei música a ti entre as nações;

4 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

Porque tua bondade é maior que os céus, e tua fidelidade mais alta que as nuvens.

5 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

Exalta-te sobre os céus, ó Deus; e tua glória sobre toda a terra;

6 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

Para que teus amados sejam libertados; salva [-nos] com tua mão direita, e responde-me.

7 Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

Deus falou em seu santuário: Eu me alegrarei; repartirei a Siquém, e medirei ao vale de Sucote.

8 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

Meu é Gileade, meu é Manassés; e Efraim é a fortaleza de minha cabeça; Judá é meu legislador.

9 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

Moabe é minha bacia de lavar; sobre Edom lançarei meu sapato; sobre a Filístia eu triunfarei.

10 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

Quem me levará a uma cidade fortificada? Quem me guiará até Edom?

11 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

Por acaso não serás tu, ó Deus? Tu que tinha nos rejeitado, e não saías [mais] com nossos exércitos?

12 Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!

Dá-nos ajuda [para livrarmos] da angústia, porque o socorro humano é inútil.

13 Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.

Em Deus faremos proezas; e ele pisoteará nossos adversários.