Zsoltárok 108
1 Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
Ein Lied, ein Psalm Davids. Mein Herz ist bereit, o Gott, ich will singen, will Psalmen singen, auch meine Herrlichkeit.
2 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Psalter und Harfe wachet auf, ich will das Morgenrot wecken.
3 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Ich will Dich bekennen, Jehovah, unter den Völkern, und Dir Psalmen singen unter den Volksstämmen.
4 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Denn über die Himmel groß ist Deine Barmherzigkeit, und Deine Wahrheit bis an die Ätherkreise.
5 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Erhöhe Dich über die Himmel, o Gott, und über die ganze Erde Deine Herrlichkeit.
6 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Auf daß gerettet werden Deine Lieben, rette mit Deiner Rechten und antworte mir.
7 Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Gott hat geredet in Seiner Heiligkeit: Ich will jauchzen, Ich will Schechem verteilen und den Talgrund Sukkoth ausmessen.
8 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Mein ist Gilead, Mein Menascheh, und Ephraim ist Meines Hauptes Stärke, Mein Gesetzgeber Jehudah!
9 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Moab, der Topf Meines Waschens, über Edom werfe Ich Meinen Schuh, über Philistäa will Ich jubeln.
10 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Wer wird mich geleiten zu der festen Stadt, wer mich bis Edom führen?
11 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Nicht Du, o Gott, Der Du uns verstoßen, und nicht auszogst, o Gott in unseren Heerscharen?
12 Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
Gib Du uns Beistand von dem Dränger. Ist eitel doch das Heil des Menschen.
13 Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.
Mit Gott wollen wir Tapferes tun; und Er zertritt unsere Dränger.
