< Zsoltárok 108 >

1 Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
En Sang. En Salme af David.
2 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Mit Hjerte er trøstigt, Gud, mit Hjerte er trøstigt; jeg vil synge og lovprise dig, vaagn op, min Ære!
3 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Harpe og Citer, vaagn op, jeg vil vække Morgenrøden.
4 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Jeg vil takke dig, HERRE, blandt Folkeslag, lovprise dig blandt Folkefærd;
5 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
thi din Miskundhed naar til Himlen, din Sandhed til Skyerne.
6 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Løft dig, o Gud, over Himlen, din Herlighed være over al Jorden!
7 Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Til Frelse for dine elskede hjælp med din højre, bønhør os!
8 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Gud talede i sin Helligdom: »Jeg vil udskifte Sikem med Jubel, udmaale Sukkots Dal;
9 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
mit er Gilead, mit er Manasse, Efraim er mit Hoveds Værn, Juda min Herskerstav,
10 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Moab min Vaskeskaal, paa Edom kaster jeg min Sko, over Filisterland jubler jeg.«
11 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Hvo bringer mig til den befæstede By, hvo leder mig hen til Edom?
12 Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
Har du ikke, Gud, stødt os fra dig? Du ledsager ej vore Hære.
13 Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.
Giv os dog Hjælp mod Fjenden! Blændværk er Menneskers Støtte. Med Gud skal vi øve vældige Ting, vore Fjender træder han ned!

< Zsoltárok 108 >