< Zsoltárok 107 >

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ah, Perwerdigargha teshekkür éytinglar! Chünki U méhribandur, ebediydur Uning méhir-muhebbiti!
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Perwerdigar yaw qolidin qutquzghanlar, U hemjemet bolup qutquzghan xelqi buni dawamliq bayan qilsun —
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Yeni U sherq bilen gherbtin, shimal bilen jenubtin, Herqaysi yurtlardin yighiwélin’ghanlar buni éytsun!
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Ular chöl-bayawanni kézip pinhan yolda adashti, Adem makanlashqan héchbir sheherni tapalmastin.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Ach hemde ussuz bolup, Jéni chiqay dep qaldi.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Andin Perwerdigargha peryad qildi, U ularni musheqqetliridin azad qildi.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Makanlashqudek sheherge yetküche, U ularni tüz yolda bashlidi.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Ular Perwerdigargha teshekkür éytsun! Uning özgermes muhebbiti üchün, Insan balilirigha körsetken möjiziliri üchün!
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Chünki U changqighan köngülni qandurdi, Ach qalghan janni ésil németler bilen toldurdi.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Zülmette, ölüm kölenggiside yashighanlar, Tömür kishen sélinip, azab chekkenlerni bolsa,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
(Chünki ular Tengrining emirlirige qarshiliq qildi, Hemmidin Aliy Bolghuchining nesihetini kemsitti)
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
— U ularni japa-musheqqet tartquzup kemter qildi, Ular putliship yiqildi, ulargha yardemge birsimu yoq idi.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Andin Perwerdigargha yélinip peryad qildi, U ularni musheqqetliridin azad qildi.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Ularni zulmet hem ölüm sayisidin chiqirip, Ularning zenjir-asaretlirini sundurup tashlidi.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Ular Perwerdigargha teshekkür éytsun! Uning özgermes muhebbiti üchün, Insan balilirigha körsetken möjiziliri üchün!
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Mana U mis derwazilarni pare-pare qilip, Tömür taqaqlarni késip tashlidi.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Hamaqetler öz itaetsizlik yolliridin, Qebihlikliridin azablargha uchraydu;
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Könglide herxil ozuq-tülüktin bizar bolup, Ölüm derwazilirigha yéqinlishidu.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Andin Perwerdigargha yélinip peryad qilidu, U ularni musheqqetliridin azad qilidu.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
U söz-kalamini ewetip, ularni saqaytidu, Ularni zawalliqliridin qutquzidu.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Ular Perwerdigargha teshekkür éytsun! Uning özgermes muhebbiti üchün, Adem balilirigha körsetken möjiziliri üchün!
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Qurbanliq süpitide teshekkürler éytsun, Uning qilghanlirini tentenilik naxshilar bilen bayan qilsun!
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Kémilerde déngizgha chüshüp qatnighuchilar, Ulugh sularda tirikchilik qilghuchilar,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Bular Perwerdigarning ishlirigha guwahchidur, Chongqur okyanda körsetken karametlerni körgüchidur.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Chünki U bir söz bilenla shiddetlik shamalni chiqirip, Dolqunlirini örkeshlitidu;
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Kémichiler asman-pelek örleydu, Sularning tehtilirige chüshidu, Dehshettin ularning jéni érip kétidu.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Ular mest ademdek eleng-seleng irghanglaydu, Herqandaq eqil-charisi tügeydu;
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Andin Perwerdigargha yélinip peryad qilidu, U ularni musheqqetliridin azad qilidu.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
U boranni tinchitidu, Su dolqunlirimu jim bolidu.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Shuning bilen ular tinchliqidin shadlinidu; U ularni teshna bolghan aramgahigha yéteklep baridu.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Ular Perwerdigargha teshekkür éytsun! Uning özgermes muhebbiti üchün, Insan balilirigha körsetken möjiziliri üchün!
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Ular xelqning jamaitidimu Uni ulughlisun, Aqsaqallar mejliside Uni medhiyilisun.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
U deryalarni chölge, Bulaqlarni qaqasliqqa aylanduridu.
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
Ahalisining yamanliqi tüpeylidin, Hosulluq yerni shorluq qilidu.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
U yene chöl-bayawanni kölge, Changqaq yerni bulaqlargha aylanduridu;
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Achlarni shu yerge jaylashturup, Ular olturaqlashqan bir sheherni berpa qilidu;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Ular étizlarni heydep-térip, üzümzarlarni berpa qilidu; Bular hosul-mehsulatni mol béridu.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
U ulargha beriket béridu, Shuning bilen ularning sani xélila éship baridu, U ularning mal-waranlirini héch azaytmaydu.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Ular yene jebir-zulum, bala-qaza hem derd-elemge yoluqup, Sani aziyip, pükülidu.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
U ésilzadiler üstige kemsitishlirini tökidu, Yolsiz desht-sehrada ularni sergerdan qilidu;
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Lékin miskin ademni jebir-zulumdin yuqiri kötürüp saqlaydu, Uning aile-tawabatini qoy padisidek köp qilidu.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Buni köngli duruslar körüp shadlinidu; Pasiqlarning aghzi étilidu.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Kimki dana bolsa, bularni bayqisun, Perwerdigarning méhir-shepqetlirini chüshensun!

< Zsoltárok 107 >