Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
¡Den gracias a Yavé, Porque Él es bueno, Porque para siempre es su misericordia!
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Que lo digan los redimidos de Yavé, Los que redimió del poder del adversario,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Y los que congregó de las tierras, Del oriente y del occidente, del norte y del sur.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Ellos vagaron en un desierto, en región despoblada. No hallaron un camino hacia una ciudad habitada.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Tenían hambre y sed. Sus almas desfallecían en ellos.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Pero clamaron a Yavé en su angustia. Él los libró de sus aflicciones.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Los condujo por un camino recto Para ir a una ciudad habitada.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
¡Den gracias a Yavé por su misericordia Y por sus maravillas para los hijos de [los ]hombres!
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Porque Él sacia al alma que tiene sed Y llena de bien al alma que tiene hambre.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Vivían en oscuridad y sombra de muerte, Prisioneros en aflicción y cadenas,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Por cuanto fueron rebeldes a las Palabras de ʼEL Y trataron con desprecio el consejo del ʼElyón.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Por tanto Él quebrantó sus corazones con trabajo. Cayeron y no hubo quien los ayudara.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Pero en su angustia clamaron a Yavé, Él los libró de sus aflicciones.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Los sacó de la oscuridad y de la sombra de muerte, Y rompió sus ataduras.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
¡Den gracias a Yavé por su misericordia, Y por sus maravillas para los hijos de [los] hombres!
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Porque quebró las puertas de bronce, Y desmenuzó los cerrojos de hierro.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Fueron afligidos los necios a causa de su camino rebelde, Y a causa de sus iniquidades fueron afligidos.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Su vida aborreció toda clase de alimento, Y se acercaron a las puertas de la muerte.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Pero a Yavé clamaron en su angustia. Él los libró de sus aflicciones.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Envió su Palabra y los sanó, Y [los] libró de sus destrucciones.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
¡Den gracias a Yavé por su misericordia Y por sus maravillas para los hijos de [los ]hombres!
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Ofrezcan también sacrificios de acción de gracias Y proclamen sus obras con júbilo.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Los que bajan en naves al mar, Los cuales hacen negocios sobre inmensas aguas.
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Ellos vieron las obras de Yavé Y sus maravillas en las profundidades.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Porque Él habló y levantó un viento tempestuoso Que levantó las olas del mar.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Subían hacia los cielos, Bajaban a las profundidades, Su alma se derretía en su desesperación.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Temblaban y se tambaleaban como ebrios, Y toda su pericia fue inútil.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
En su angustia clamaron a Yavé, Y Él los sacó de sus angustias.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Calmó la tormenta De tal modo que sus olas se apaciguaron.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Entonces se alegraron porque se calmaron. Y así los guía al puerto que anhelan.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
¡Den gracias a Yavé por su misericordia, Y por sus maravillas para los hijos de [los] hombres!
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Exáltenlo en la congregación del pueblo, Y alábenlo en la reunión de los ancianos.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Él cambia ríos en desierto Y manantiales de aguas en sequedales,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
La tierra fructífera en estéril, Por la perversidad de los que viven en ella.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Él convierte el desierto en estanques de aguas, Y la tierra seca en manantiales.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Allí coloca a los que tienen hambre, Para que establezcan una ciudad habitada.
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Siembran campos y plantan viñas Y recogen abundante fruto.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Los bendice, Y se multiplican grandemente. No permite que disminuya su ganado
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Cuando son menguados y abatidos Por medio de opresión, aflicción y tristeza.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Él derrama menosprecio sobre los nobles, Y los destina a vagar errantes en un desierto.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Pero Él pone en alto a los pobres lejos de la aflicción Y hace que [sus] familias sean como un rebaño.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Los rectos lo ven y se alegran, Pero toda injusticia cierra su boca.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
¿Quién es sabio? Observe estas cosas, Y entenderá las misericordias de Yavé.
