Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Hvalite Gospoda, jer je dobar; jer je dovijeka milost njegova.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Tako neka reku koje je izbavio Gospod, koje je izbavio iz ruke neprijateljeve,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Skupio ih iz zemalja, od istoka i zapada, od sjevera i mora.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Lutaše po pustinji gdje se ne živi, puta gradu naseljenome ne nahodiše;
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Bjehu gladni i žedni, i duša njihova iznemagaše u njima;
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Ali zavikaše ka Gospodu u tuzi svojoj; i izbavi ih iz nevolje njihove.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
I izvede ih na prav put, koji ide u grad naseljeni.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Neka hvale Gospoda za milost njegovu, i za èudesa njegova radi sinova ljudskih!
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Jer siti dušu taštu, i dušu gladnu puni dobra.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Sjedješe u tami i u sjenu smrtnom, okovani u tugu i u gvožðe;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Jer ne slušaše rijeèi Božijih, i ne mariše za volju višnjega.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
On poništi srce njihovo stradanjem; spotakoše se, i ne bješe ko da pomože.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Ali zavikaše ka Gospodu u tuzi svojoj, i izbavi ih iz nevolje njihove;
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Izvede ih iz tame i sjena smrtnoga, i raskide okove njihove.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Neka hvale Gospoda za milost njegovu, i za èudesa njegova radi sinova ljudskih!
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Jer razbi vrata mjedena, i prijevornice gvozdene slomi.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Bezumnici stradaše za nevaljale putove svoje, i za nepravde svoje.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Svako se jelo gadilo duši njihovoj, i doðoše do vrata smrtnijeh.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Ali zavikaše ka Gospodu u tuzi svojoj, i izbavi ih iz nevolje njihove.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Posla rijeè svoju i iscijeli ih, i izbavi ih iz groba njihova.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Neka hvale Gospoda za milost njegovu, i za èudesa njegova radi sinova ljudskih!
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
I neka prinesu žrtvu za hvalu, i kazuju djela njegova u pjesmama!
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Koji plove po moru na korabljima, i rade na velikim vodama,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Oni su vidjeli djela Gospodnja, i èudesa njegova u dubini.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Kaže, i diže se silan vjetar, i ustaju vali na njemu,
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Dižu se do nebesa i spuštaju do bezdana: duša se njihova u nevolji razliva;
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Posræu i ljuljaju se kao pijani; sve mudrosti njihove nestaje.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Ali zavikaše ka Gospodu u tuzi svojoj, i izvede ih iz nevolje njihove.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
On obraæa vjetar u tišinu, i vali njihovi umuknu.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Vesele se kad se stišaju, i vodi ih u pristanište koje žele.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Neka hvale Gospoda za milost njegovu, i za èudesa njegova radi sinova ljudskih!
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Neka ga uzvišuju na saboru narodnom, na skupštini starješinskoj slave ga!
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
On pretvara rijeke u pustinju, i izvore vodene u suhotu,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
Rodnu zemlju u slanu pustaru za nevaljalstvo onijeh koji žive na njoj.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
On pretvara pustinju u jezera, i suhu zemlju u izvore vodene,
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
I naseljava onamo gladne. Oni zidaju gradove za življenje;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Siju polja, sade vinograde i sabiraju ljetinu.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Blagosilja ih i množe se jako, i stoke im ne umaljuje.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Prije ih bijaše malo, padahu od zla i nevolje, što ih stizaše.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
On sipa sramotu na knezove, i ostavlja ih da lutaju po pustinji gdje nema putova.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
On izvlaèi ubogoga iz nevolje, i plemena množi kao stado.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Dobri vide i raduju se, a svako nevaljalstvo zatiskuje usta svoja.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Ko je mudar, neka zapamti ovo, i neka poznadu milosti Gospodnje.
