Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Agradecei ao SENHOR, porque ele é bom; porque sua bondade [dura] para sempre.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Digam [isso] os resgatados pelo SENHOR, os quais ele resgatou das mão do adversário.
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
E os que ele ajuntou de todas as terras, do oriente e do ocidente, do norte e do sul.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Os que andaram sem rumo no deserto, por caminhos solitários; os que não acharam cidade para morarem.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Famintos e sedentos, suas almas neles desfaleciam.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Mas eles clamaram ao SENHOR em suas angústias, e ele os livrou de suas aflições.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
E os levou ao caminho correto, para irem a uma cidade de moradia.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Agradeçam ao SENHOR por sua bondade, e suas maravilhas perante os filhos dos homens.
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Porque ele fartou a alma sedenta, e encheu de bem a alma faminta;
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Os que estavam sentados em trevas e sombra de morte, presos com aflição e ferro,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Porque se rebelaram contra os mandamentos de Deus, e rejeitaram o conselho do Altíssimo.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Por isso ele abateu seus corações com trabalhos cansativos; eles tropeçaram, e não houve quem os socorresse.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Porém eles clamaram ao SENHOR em suas angústias, e ele os livrou de suas aflições.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Ele os tirou das trevas e da sombra da morte, e quebrou suas correntes de prisão.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Agradeçam ao SENHOR pela sua bondade, e suas maravilhas perante os filhos dos homens.
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Porque ele quebrou as portas de bronze, e despedaçou os ferrolhos de ferro.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Os tolos foram afligidos por causa de seu caminho de transgressões e por suas perversidades.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
A alma deles perdeu o interesse por todo tipo de comida, e chegaram até às portas da morte.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Porém eles clamaram ao SENHOR em suas angústias, e ele os livrou de suas aflições.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Ele enviou sua palavra, e os sarou; e ele os livrou de suas covas.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Agradeçam ao SENHOR por sua bondade, e suas maravilhas perante os filhos dos homens.
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
E sacrifiquem sacrifícios de gratidão; e anunciai as obras dele com alegria.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Os que descem ao mar em navios, trabalhando em muitas águas,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Esses veem as obras do SENHOR, e suas maravilhas nas profundezas.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
[Porque] quando ele fala, ele faz levantar tormentas de vento, que levanta suas ondas.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Elas sobem aos céus, [e] descem aos abismos; a alma deles se derrete de angústia.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Eles cambaleiam e vacilam como bêbados, e toda a sabedoria deles se acaba.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Então eles clamaram ao SENHOR em suas angústias, e ele os tirou de suas aflições.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Ele fez cessar as tormentas, e as ondas se calaram.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Então se alegraram, porque houve calmaria; e ele os levou ao porto que queriam [chegar].
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Agradeçam ao SENHOR por sua bondade, e suas maravilhas perante os filhos dos homens;
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
E exaltem a ele na assembleia do povo, e o glorifiquem na reunião dos anciãos.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Ele torna os rios em deserto, e as saídas de águas em terra seca.
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
A terra frutífera em salgada, pela maldade dos que nela habitam.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Ele torna o deserto em lagoa, e a terra seca em nascentes de águas.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
E faz aos famintos habitarem ali; e eles edificam uma cidade para morarem;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
E semeiam campos, e plantam vinhas, que produzem fruto valioso.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
E ele os abençoa, e se multiplicam muito, e o gado dele não diminui.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Mas [quando] eles se diminuem e se abatem, por causa da opressão, mal e aflição;
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Ele derrama desprezo sobre os governantes, e os faz andar sem rumo pelos desertos, sem [terem] caminho.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Mas ao necessitado, ele levanta da opressão a um alto retiro, e faz famílias como a rebanhos.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Os corretos, ao verem, ficam alegres, e todo perverso se calará.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Quem é sábio, que preste atenção a estas coisas, e reflita nas bondades do SENHOR.
