Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Louvae ao Senhor, porque elle é bom, porque a sua benignidade dura para sempre.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Digam-n'o os remidos do Senhor, os que remiu da mão do inimigo,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
E os que congregou das terras do oriente e do occidente, do norte e do sul.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Andaram desgarrados pelo deserto, por caminhos solitarios; não acharam cidade para habitarem.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Famintos e sedentos, a sua alma n'elles desfallecia.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
E clamaram ao Senhor na sua angustia, e os livrou das suas necessidades.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
E os levou por caminho direito, para irem a uma cidade de habitação.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Louvem ao Senhor pela sua bondade, e pelas suas maravilhas para com os filhos dos homens.
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Pois fartou a alma sedenta, e encheu de bondade a alma faminta.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Tal como a que se assenta nas trevas e sombra da morte, presa em afflicção e em ferro;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Porquanto se rebellaram contra as palavras de Deus, e desprezaram o conselho do Altissimo,
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Portanto lhes abateu o coração com trabalho; tropeçaram, e não houve quem os ajudasse.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Então clamaram ao Senhor na sua angustia, e os livrou das suas necessidades.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Tirou-os das trevas e sombra da morte; e quebrou as suas prisões.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Louvem ao Senhor pela sua bondade, e pelas suas maravilhas para com os filhos dos homens.
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Pois quebrou as portas de bronze; e despedaçou os ferrolhos de ferro.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Os loucos, por causa da sua transgressão, e por causa das suas iniquidades, são afflictos.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
A sua alma aborreceu toda a comida, e chegaram até ás portas da morte.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Então clamaram ao Senhor na sua angustia: e elle os livrou das suas necessidades.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Enviou a sua palavra, e os sarou; e os livrou da sua destruição.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Louvem ao Senhor pela sua bondade, e pelas suas maravilhas para com os filhos dos homens.
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
E offereçam os sacrificios de louvor, e relatem as suas obras com regozijo.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Os que descem ao mar em navios, mercando nas grandes aguas,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Esses vêem as obras do Senhor, e as suas maravilhas no profundo.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Pois elle manda, e se levanta o vento tempestuoso, que eleva as suas ondas.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Sobem aos céus; descem aos abysmos, e a sua alma se derrete em angustias.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Andam e cambaleam como ebrios, e perderam todo o tino.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Então clamam ao Senhor na sua angustia; e elle os livra das suas necessidades.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Faz cessar a tormenta, e calam-se as suas ondas.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Então se alegram, porque se aquietaram; assim os leva ao seu porto desejado.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Louvem ao Senhor pela sua bondade, e pelas suas maravilhas para com os filhos dos homens.
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Exaltem-n'o na congregação do povo, e glorifiquem-n'o na assembléa dos anciãos.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Elle converte os rios em um deserto, e as fontes em terra sedenta:
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
A terra fructifera em esteril, pela maldade dos que n'ella habitam.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Converte o deserto em lagoa, e a terra secca em fontes.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
E faz habitar ali os famintos, para que edifiquem cidade para habitação;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
E semeiam os campos e plantam vinhas, que produzem fructo abundante.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Tambem os abençoa, de modo que se multiplicam muito; e o seu gado não diminue.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Depois se diminuem e se abatem, pela oppressão, afflicção e tristeza.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Derrama o desprezo sobre os principes, e os faz andar desgarrados pelo deserto, onde não ha caminho.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Porém livra ao necessitado da oppressão em um logar alto, e multiplica as familias como rebanhos.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Os rectos o verão, e se alegrarão, e toda a iniquidade tapará a bocca.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Quem é sabio observará estas coisas, e elles comprehenderão as benignidades do Senhor.
