Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Whakawhetai ki a Ihowa, he pai hoki ia: he pumau tonu hoki tana mahi tohu.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Kia pena ano te korero a te hunga i hokona e Ihowa, i hokona nei e ia i roto i te ringa o te hoariri;
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
I kohikohia nei i nga whenua, i te rawhiti, i te uru, i te raki, i te tonga.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
I haereere ratou i te koraha i te wahi mokemoke, te kitea tetahi pa hei nohoanga.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
I matekai ratou, i matewai: hemo noa to ratou wairua i roto i a ratou.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Na ka tangi ratou ki a Ihowa i to ratou pouri: a whakaorangia ana ratou e ia i o ratou mate.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
A arahina ana e ia ra te ara tika; kia haere ai ki te pa hei nohoanga.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Aue! me i whakapaingia e te tangata a Ihowa mo tona atawhai, mo ana mahi whakamiharo ki nga tama a te tangata!
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
E whakamakonatia ana hoki e ia te wairua hiahia: ko te wairua hiakai, whakakiia ana e ia ki te pai.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Ko te hunga i noho i te pouri, i te atarangi o te mate: he mea here ki te mamae, ki te rino;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Mo ratou i tutu ki nga kupu a te Atua, i whakahawea ki te whakaaro o te Runga Rawa;
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Koia i pehia iho ai e ia o ratou ngakau ki te mahi: hinga iho ratou, kahore hoki he kaiawhina.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Na ka tangi ratou ki a Ihowa i to ratou pouri; a ka whakaorangia ratou e ia i o ratou mate.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Whakaputaina mai ana ratou e ia i te pouri, i te atarangi o te mate; motumotuhia ana o ratou here.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Aue! me i whakapaingia e te tangata a Ihowa mo tona atawhai, mo ana mahi whakamiharo ki nga tama a te tangata!
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Kua tukitukia hoki e ia nga tatau parahi: kua tapahia e ia nga tutaki rino, motu rawa.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Ko nga kuware, na a ratou mahi tutu, na o ratou kino, i pakia ai ratou.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Ka wetiweti to ratou wairua ki nga kai katoa; a ka whakatata ratou ki nga kuwaha o te mate.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Na ka tangi ki a Ihowa i to ratou pouri, a ka whakaorangia ratou e ia i o ratou mate.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Tukua mai ana e ia tana kupu, a rongoatia ana ratou: a whakaputaina ana ratou i o ratou ngaromanga.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Aue! me i whakapaingia e te tangata a Ihowa mo tona atawhai, mo ana mahi whakamiharo ki nga tama a te tangata!
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Kia tukua ano e ratou te whakahere, ara te whakamoemiti; kia whakapuaki i ana mahi i runga i te hari.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Ko te hunga e haere ana ki raro, ki te moana, i runga kaipuke, a e whai mahi ana i nga wai nunui,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Ko ratou e kite i nga mahi a Ihowa, i ana mahi whakamiharo i te rire.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Puta kau tana kupu, kua maranga te tupuhi, mana e whakatutu ona ngaru.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Ka kake ratou ki runga ki te rangi, ka heke ano ki raro ki te rire: ngohe noa o ratou wairua i te pawera.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Ka tiu ratou, ka hurorirori ano he tangata e haurangi ana; a kahore he mahara i toe.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Heoi ka tangi ki a Ihowa i to ratou hemanawa: a whakaorangia ana ratou i o ratou mate.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Meinga ana e ia te tupuhi kia marino, ona ngaru kia mariri.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Na ka koa ratou, no te mea ka marie: a ka kawea ratou e ia ki te tauranga i hiahia ai ratou.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Aue! me i whakapaingia e te tangata a Ihowa mo tona atawhai, mo ana mahi whakamiharo ki nga tama a te tangata!
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Kia whakanui hoki ratou i a ia i roto i te whakaminenga o te iwi; kia whakamoemiti ki a ia i roto i te nohoanga kaumatua.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Ko ia hei mea i nga awa hei koraha, i nga puputanga wai hei oneone maroke;
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
I te whenua whai hua, kia titohea, mo te hara o te hunga e noho ana i reira.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Ko ia hei mea i te koraha hei harotoroto wai, i te whenua maroke hei puputanga wai.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
A whakanohoia iho e ia te hunga matekai ki reira, hanga ai i tetahi pa hei nohoanga;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Hei rui mara, hei whakato mara waina, e tupu ai, e maha ai nga hua.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Ko ia ano hei manaaki i a ratou, no ka nui rawa; kahore hoki e tukua kia torutoru haere a ratou kararehe.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Na kua iti haere ano ratou, kua piko i te tukino, i te he, i te pouri.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
E ringihia ana e ia te whakahawea ki runga ki nga rangatira: e meinga ana kia hehe i te ururua, i te wahi kahore nei he ara;
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Otira kei te whakateitei ia i te rawakore ki runga i te mamae, kei te mea i ona hapu kia rite ki te kahui hipi.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Ka kite nga tangata tika, a ka hari; ko nga he katoa hoki, kipia ake te mangai.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Ko te tangata whakaaro nui ka mahara ki enei mea, a ka mohio ratou ki te aroha o Ihowa.
