< Zsoltárok 107 >
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Mwebaze Mukama, kubanga mulungi; okwagala kwe kubeerera emirembe gyonna.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Kale abanunule ba Mukama boogere bwe batyo; abo be yanunula mu mikono gy’abalabe;
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
abo be yakuŋŋaanya mu mawanga; okuva Ebugwanjuba n’Ebuvanjuba, n’okuva obukiikakkono ne mu bukiikaddyo.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Abamu baataataaganira mu malungu nga babuliddwa ekkubo eribatwala ku kibuga gye banaabeeranga.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Baalumwa ennyonta n’enjala, obulamu bwabwe ne butandika okusereba.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Bwe batyo ne bakaabira Mukama nga bali mu kabi; n’abawonya mu kweraliikirira kwabwe.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Yabakulembera butereevu n’abatuusa mu kibuga mwe baabeera.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Kale singa beebazanga Mukama olw’okwagala kwe okutaggwaawo, n’olw’eby’ekitalo by’akolera abaana b’abantu!
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Kubanga abalina ennyonta abanywesa, n’abayala abakkusa ebirungi.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Abamu baatuulanga mu kizikiza ne mu kisiikirize eky’okufa; abasibiddwa mu byuma era abali mu nnaku ennyingi;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
kubanga baajeemera ekigambo kya Katonda, ne banyoomoola amagezi g’oyo Ali Waggulu Ennyo.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Baakozesebwa emirimu egy’amaanyi, emitima gyabwe ne gijjula obuyinike; baagwanga wansi, naye nga tebalina abasitulawo.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Bwe batyo ne bakaabirira Mukama nga bali mu bizibu byabwe, era n’abawonya;
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
n’abaggya mu kizikiza ne mu kisiikirize eky’okufa; n’enjegere ezaali zibasibye n’azikutula.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Kale singa beebazanga Mukama olw’okwagala kwe okutaggwaawo, n’olwebikolwa bye eby’ekitalo by’akolera abaana b’abantu!
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Kubanga enzigi ez’ebikomo azaasaayasa, n’emitayimbwa egy’ekyuma agimenyamu.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Abamu baafuuka basirusiru olw’obujeemu bwabwe; ne babonaabona olw’ebikolwa byabwe ebibi.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Ne batamwa emmere yonna, ne babulako katono ddala okufa.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Bwe batyo ne bakaabirira Mukama nga bali mu buzibu obwo, n’abawonya.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Yabatumira ekigambo kye, n’awonya endwadde zaabwe; n’abalokola mu kuzikirira.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Kale singa beebazanga Mukama olw’okwagala kwe okutaggwaawo, n’olw’ebikolwa bye eby’ekyewuunyo by’akolera abaana b’abantu!
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Bamuleeterenga ebiweebwayo eby’okwebaza, era batendenga ebikolwa bye n’ennyimba ez’essanyu.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Abalala baasaabalira mu maato ku nnyanja; baali basuubuzi b’oku gayanja aganene.
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Baalaba Mukama bye yakola, ebikolwa bye eby’ekitalo mu buziba bw’ennyanja.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Kubanga yalagira omuyaga ne gusitula amayengo waggulu.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Ne gagulumira okutuuka ku ggulu, ate ne gakka wansi mu ddubi; akabenje ne kabayitirira, ne baggwaamu amaanyi.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Ne beesunda, eruuyi n’eruuyi ne baba ng’omutamiivu atagala; n’amagezi ne gabaggwaako.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Bwe batyo ne bakaabira Mukama nga bali mu buzibu; n’abawonya mu kweraliikirira kwabwe.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Omuyaga yagusirisa, ennyanja n’etteeka.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Ne bajjula essanyu kubanga ennyanja yateeka; n’abakulembera n’abatuusa bulungi ku mwalo gwabwe.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Kale singa abantu beebazanga Mukama olw’okwagala kwe okutaggwaawo, n’olw’ebikolwa bye eby’ekyewuunyo by’akolera abaana b’abantu!
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Bamugulumizenga ng’abantu bakuŋŋaanye, era bamutenderezenga mu lukiiko lw’abakulu.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Afuula emigga amalungu, n’emikutu gy’amazzi ne giba ng’ettaka ekkalu,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
ensi engimu n’agifuula olukoola olw’olunnyo olw’obwonoonyi bw’abantu baamu.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Eddungu yalijjuza ebidiba by’amazzi, n’ensi enkalu n’agikulukusizaamu amazzi,
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
abalina enjala n’abateeka omwo, ne beezimbira ekibuga eky’okubeeramu,
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
ennimiro zaabwe ne bazisigamu emmere, ne basimba emizabbibu, ne bakungula ebibala bingi.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Yabawa omukisa gwe, ne beeyongera obungi; n’ebisibo byabwe n’atabiganya kukendeera.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Ate ne bakendeera obungi, ne bakkakkanyizibwa olw’okujeezebwa, n’okujoogebwa n’okulaba ennaku;
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
oyo anyooma n’abakungu, n’ababungeetanyiza mu lukoola omutali kantu.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Naye abaali mu kwetaaga yabamalako ennaku n’okubonaabona, n’ayaza ezzadde lyabwe ng’ebisibo.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Abagolokofu, bino babiraba ne basanyuka; naye abakola ebibi bo basirika busirisi.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Abalina amagezi bonna, bagondere ebigambo bino era bategeere okwagala kwa Mukama okutaggwaawo.