Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Alleluja. Confitemini Domino, quoniam bonus, quoniam in sæculum misericordia ejus.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Dicant qui redempti sunt a Domino, quos redemit de manu inimici, et de regionibus congregavit eos,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
a solis ortu, et occasu, ab aquilone, et mari.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Erraverunt in solitudine, in inaquoso; viam civitatis habitaculi non invenerunt.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Esurientes et sitientes, anima eorum in ipsis defecit.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur, et de necessitatibus eorum eripuit eos;
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
et deduxit eos in viam rectam, ut irent in civitatem habitationis.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Quia satiavit animam inanem, et animam esurientem satiavit bonis.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Sedentes in tenebris et umbra mortis; vinctos in mendicitate et ferro.
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Quia exacerbaverunt eloquia Dei, et consilium Altissimi irritaverunt.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Et humiliatum est in laboribus cor eorum; infirmati sunt, nec fuit qui adjuvaret.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur; et de necessitatibus eorum liberavit eos.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Et eduxit eos de tenebris et umbra mortis, et vincula eorum dirupit.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Quia contrivit portas æreas, et vectes ferreos confregit.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Suscepit eos de via iniquitatis eorum; propter injustitias enim suas humiliati sunt.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Omnem escam abominata est anima eorum, et appropinquaverunt usque ad portas mortis.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur, et de necessitatibus eorum liberavit eos.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Misit verbum suum, et sanavit eos, et eripuit eos de interitionibus eorum.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Et sacrificent sacrificium laudis, et annuntient opera ejus in exsultatione.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Qui descendunt mare in navibus, facientes operationem in aquis multis:
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
ipsi viderunt opera Domini, et mirabilia ejus in profundo.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Dixit, et stetit spiritus procellæ, et exaltati sunt fluctus ejus.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Ascendunt usque ad cælos, et descendunt usque ad abyssos; anima eorum in malis tabescebat.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Turbati sunt, et moti sunt sicut ebrius, et omnis sapientia eorum devorata est.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur; et de necessitatibus eorum eduxit eos.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Et statuit procellam ejus in auram, et siluerunt fluctus ejus.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Et lætati sunt quia siluerunt; et deduxit eos in portum voluntatis eorum.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Et exaltent eum in ecclesia plebis, et in cathedra seniorum laudent eum.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Posuit flumina in desertum, et exitus aquarum in sitim;
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
terram fructiferam in salsuginem, a malitia inhabitantium in ea.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Posuit desertum in stagna aquarum, et terram sine aqua in exitus aquarum.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Et collocavit illic esurientes, et constituerunt civitatem habitationis:
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
et seminaverunt agros et plantaverunt vineas, et fecerunt fructum nativitatis.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Et benedixit eis, et multiplicati sunt nimis; et jumenta eorum non minoravit.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Et pauci facti sunt et vexati sunt, a tribulatione malorum et dolore.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Effusa est contemptio super principes: et errare fecit eos in invio, et non in via.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Et adjuvit pauperem de inopia, et posuit sicut oves familias.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Videbunt recti, et lætabuntur; et omnis iniquitas oppilabit os suum.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Quis sapiens, et custodiet hæc, et intelliget misericordias Domini?
