< Zsoltárok 107 >

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Celebrate il Signore perché è buono, perché eterna è la sua misericordia. Alleluia.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Lo dicano i riscattati del Signore, che egli liberò dalla mano del nemico
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
e radunò da tutti i paesi, dall'oriente e dall'occidente, dal settentrione e dal mezzogiorno.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Vagavano nel deserto, nella steppa, non trovavano il cammino per una città dove abitare.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Erano affamati e assetati, veniva meno la loro vita.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Nell'angoscia gridarono al Signore ed egli li liberò dalle loro angustie.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Li condusse sulla via retta, perché camminassero verso una città dove abitare.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Ringrazino il Signore per la sua misericordia, per i suoi prodigi a favore degli uomini;
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
poiché saziò il desiderio dell'assetato, e l'affamato ricolmò di beni.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Abitavano nelle tenebre e nell'ombra di morte, prigionieri della miseria e dei ceppi,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
perché si erano ribellati alla parola di Dio e avevano disprezzato il disegno dell'Altissimo.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Egli piegò il loro cuore sotto le sventure; cadevano e nessuno li aiutava.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Nell'angoscia gridarono al Signore ed egli li liberò dalle loro angustie.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Li fece uscire dalle tenebre e dall'ombra di morte e spezzò le loro catene.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Ringrazino il Signore per la sua misericordia, per i suoi prodigi a favore degli uomini;
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
perché ha infranto le porte di bronzo e ha spezzato le barre di ferro.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Stolti per la loro iniqua condotta, soffrivano per i loro misfatti;
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
rifiutavano ogni nutrimento e gia toccavano le soglie della morte.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Nell'angoscia gridarono al Signore ed egli li liberò dalle loro angustie.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Mandò la sua parola e li fece guarire, li salvò dalla distruzione.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Ringrazino il Signore per la sua misericordia e per i suoi prodigi a favore degli uomini.
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Offrano a lui sacrifici di lode, narrino con giubilo le sue opere.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Coloro che solcavano il mare sulle navi e commerciavano sulle grandi acque,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
videro le opere del Signore, i suoi prodigi nel mare profondo.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Egli parlò e fece levare un vento burrascoso che sollevò i suoi flutti.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Salivano fino al cielo, scendevano negli abissi; la loro anima languiva nell'affanno.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Ondeggiavano e barcollavano come ubriachi, tutta la loro perizia era svanita.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Nell'angoscia gridarono al Signore ed egli li liberò dalle loro angustie.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Ridusse la tempesta alla calma, tacquero i flutti del mare.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Si rallegrarono nel vedere la bonaccia ed egli li condusse al porto sospirato.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Ringrazino il Signore per la sua misericordia e per i suoi prodigi a favore degli uomini.
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Lo esaltino nell'assemblea del popolo, lo lodino nel consesso degli anziani.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Ridusse i fiumi a deserto, a luoghi aridi le fonti d'acqua
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
e la terra fertile a palude per la malizia dei suoi abitanti.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Ma poi cambiò il deserto in lago, e la terra arida in sorgenti d'acqua.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Là fece dimorare gli affamati ed essi fondarono una città dove abitare.
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Seminarono campi e piantarono vigne, e ne raccolsero frutti abbondanti.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Li benedisse e si moltiplicarono, non lasciò diminuire il loro bestiame.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Ma poi, ridotti a pochi, furono abbattuti, perché oppressi dalle sventure e dal dolore.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Colui che getta il disprezzo sui potenti, li fece vagare in un deserto senza strade.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Ma risollevò il povero dalla miseria e rese le famiglie numerose come greggi.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Vedono i giusti e ne gioiscono e ogni iniquo chiude la sua bocca.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Chi è saggio osservi queste cose e comprenderà la bontà del Signore.

< Zsoltárok 107 >