Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
«Danket dem Herrn, denn er ist gütig, denn seine Gnade währt ewig!»
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
So sollen sagen die Erlösten des HERRN, die er aus der Hand des Feindes erlöst
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
und die er aus den Ländern zusammengebracht hat, vom Aufgang und vom Niedergang, von Mitternacht und vom Meer,
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
die irregingen in der Wüste, auf ungebahntem Weg und keine Stadt fanden, wo sie wohnen konnten,
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
hungrig und durstig, daß ihre Seele in ihnen verschmachtete.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Da schrieen sie zum HERRN in ihrer Not, und er rettete sie aus ihren Ängsten
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
und führte sie auf den rechten Weg, daß sie zu einer bewohnten Stadt gelangten,
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
die sollen dem HERRN danken für seine Gnade und für seine Wunder an den Menschenkindern,
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
daß er die durstige Seele getränkt und die hungernde Seele mit Gutem gesättigt hat!
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Die in Finsternis und Todesschatten saßen, gebunden in Elend und Eisen,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
weil sie den Geboten Gottes widerstrebt und den Rat des Höchsten verachtet hatten,
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
so daß er ihr Herz durch Strafe beugte, daß sie dalagen und ihnen niemand half.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Da schrieen sie zum HERRN in ihrer Not, und er rettete sie aus ihren Ängsten,
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
und führte sie aus Finsternis und Todesschatten heraus und zerriß ihre Bande,
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
die sollen dem HERRN danken für seine Gnade und für seine Wunder an den Menschenkindern,
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
daß er eherne Türen zerbricht und eiserne Riegel zerschlägt!
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Die Toren, die wegen ihrer Übertretung und um ihrer Missetaten willen geplagt wurden,
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
daß ihrer Seele vor aller Nahrung ekelte und sie nahe waren den Pforten des Todes.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Da schrieen sie zum HERRN in ihrer Not, und er rettete sie aus ihren Ängsten.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Er sandte sein Wort und machte sie gesund und ließ sie ihren Gräbern entrinnen,
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
die sollen dem HERRN danken für seine Gnade und für seine Wunder an den Menschenkindern,
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
sollen ihm Dankopfer bringen und seine Taten jubelnd erzählen!
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Die in Schiffen sich aufs Meer begaben und Handel trieben auf großen Wassern,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
die des HERRN Werke sahen und seine Wunder auf hoher See,
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
wenn er sprach und einen Sturmwind erregte, der die Wellen in die Höhe warf,
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
daß sie emporfuhren gen Himmel und hinabfuhren zur Tiefe und ihre Seele vor Angst verging;
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
daß sie wirbelten und schwankten wie Trunkene, und alle ihre Weisheit dahin war.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Da schrieen sie zum HERRN in ihrer Not, und er führte sie heraus aus ihren Ängsten;
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
er stillte den Sturm, daß er schwieg und die Wellen sich beruhigten;
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
und jene wurden froh, daß sie sich legten; und er führte sie an das erwünschte Gestade,
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
die sollen dem HERRN danken für seine Gnade und für seine Wunder an den Menschenkindern
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
und sollen ihn erheben in der Versammlung des Volkes und im Kreise der Ältesten ihn rühmen!
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Er machte Ströme zur Wüste und ließ Wasserquellen vertrocknen;
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
fruchtbares Land wurde zur Salzwüste wegen der Bosheit derer, die es bewohnten.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Er machte aber auch die Wüste zum Wasserteich und dürres Land zu Wasserquellen.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Und er ließ Hungrige daselbst wohnen, und sie gründeten eine bewohnte Stadt;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
und sie säten Äcker an und pflanzten Weinberge und hatten von den Früchten einen schönen Ertrag;
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
und er segnete sie, daß sie sich stark mehrten, und auch ihres Viehs machte er nicht wenig,
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
nachdem sie vermindert worden waren und gedemütigt durch den Druck des Unglücks und Kummers,
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
als er Verachtung auf die Fürsten goß und sie irregehen ließ in unwegsamer Wildnis;
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
aber er erhob den Armen aus dem Elend und machte die Geschlechter wie Schafherden.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Die Redlichen sollen es sehen und sich freuen, und alle Bosheit soll ihr Maul verschließen!
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Wer weise ist, der beobachte solches und merke sich die Gnadenerweisungen des HERRN!
