Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Danket dem HERRN; denn er ist freundlich, und seine Güte währet ewiglich.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
So sollen sagen, die erlöst sind durch den HERRN, die er aus der Not erlöst hat
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
und die er aus den Ländern zusammengebracht hat vom Aufgang, vom Niedergang, von Mitternacht und vom Meer.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Die irregingen in der Wüste, in ungebahntem Wege, und fanden keine Stadt, da sie wohnen konnten,
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
hungrig und durstig, und ihre Seele verschmachtete;
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
die zum HERRN riefen in ihrer Not, und er errettete sie aus ihren Ängsten
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
und führte sie einen richtigen Weg, daß sie gingen zur Stadt, da sie wohnen konnten:
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
die sollen dem HERRN danken für seine Güte und für seine Wunder, die er an den Menschenkindern tut,
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
daß er sättigt die durstige Seele und füllt die hungrige Seele mit Gutem.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Die da sitzen mußten in Finsternis und Dunkel, gefangen in Zwang und Eisen,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
darum daß sie Gottes Geboten ungehorsam gewesen waren und das Gesetz des Höchsten geschändet hatten,
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
dafür ihr Herz mit Unglück geplagt werden mußte, daß sie dalagen und ihnen niemand half;
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
die zum HERRN riefen in ihrer Not, und er half ihnen aus ihren Ängsten
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
und führte sie aus der Finsternis und Dunkel und zerriß ihre Bande:
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
die sollen dem HERRN danken für seine Güte und für seine Wunder, die an den Menschenkindern tut,
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
daß er zerbricht eherne Türen und zerschlägt eiserne Riegel.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Die Narren, so geplagt waren um ihrer Übertretung willen und um ihrer Sünden willen,
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
daß ihnen ekelte vor aller Speise und sie todkrank wurden;
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
die riefen zum HERRN in ihrer Not, und er half ihnen aus ihren Ängsten,
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
er sandte sein Wort und machte sie gesund und errettete sie, daß sie nicht starben:
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
die sollen dem HERRN danken für seine Güte und für seine Wunder, die er an den Menschenkindern tut,
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
und Dank opfern und erzählen seine Werke mit Freuden.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Die mit Schiffen auf dem Meer fuhren und trieben ihren Handel in großen Wassern;
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
die des HERRN Werke erfahren haben und seine Wunder im Meer,
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
wenn er sprach und einen Sturmwind erregte, der die Wellen erhob,
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
und sie gen Himmel fuhren und in den Abgrund fuhren, daß ihre Seele vor Angst verzagte,
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
daß sie taumelten und wankten wie ein Trunkener und wußten keinen Rat mehr;
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
die zum HERRN schrieen in ihrer Not, und er führte sie aus ihren Ängsten
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
und stillte das Ungewitter, daß die Wellen sich legten
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
und sie froh wurden, daß es still geworden war und er sie zu Lande brachte nach ihrem Wunsch:
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
die sollen dem HERRN danken für seine Güte und für seine Wunder, die er an den Menschenkindern tut,
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
und ihn bei der Gemeinde preisen und bei den Alten rühmen.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Er machte Bäche trocken und ließ Wasserquellen versiegen,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
daß ein fruchtbar Land zur Salzwüste wurde um der Bosheit willen derer, die darin wohnten.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Er machte das Trockene wiederum wasserreich und im dürren Lande Wasserquellen
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
und hat die Hungrigen dahingesetzt, daß sie eine Stadt zurichten, da sie wohnen konnten,
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
und Äcker besäen und Weinberge pflanzen möchten und die jährlichen Früchte gewönnen.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Und er segnete sie, daß sie sich sehr mehrten, und gab ihnen viel Vieh.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Sie waren niedergedrückt und geschwächt von dem Bösen, das sie gezwungen und gedrungen hatte.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Er schüttete Verachtung auf die Fürsten und ließ sie irren in der Wüste, da kein Weg ist,
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
und schützte den Armen vor Elend und mehrte sein Geschlecht wie eine Herde.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Solches werden die Frommen sehen und sich freuen; und aller Bosheit wird das Maul gestopft werden.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Wer ist weise und behält dies? So werden sie merken, wie viel Wohltaten der HERR erzeigt.
