< Zsoltárok 107 >

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Give glory to the Lord, for he is good: for his mercy endureth for ever.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Let them say so that have been redeemed by the Lord, whom he hath redeemed from the hand of the enemy: and gathered out of the countries.
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
From the rising and the setting of the sun, from the north and from the sea.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
They wandered in a wilderness, in a place without water: they found not the way of a city for their habitation.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
They were hungry and thirsty: their soul fainted in them.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
And they cried to the Lord in their tribulation: and he delivered them out of their distresses.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
And he led them into the right way: that they might go to a city of habitation.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Let the mercies of the Lord give glory to him: and his wonderful works to the children of men.
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
For he hath satisfied the empty soul, and hath filled the hungry soul with good things.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Such as sat in darkness and in the shadow of death: bound in want and in iron.
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Because they had exasperated the words of God: and provoked the counsel of the most High:
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
And their heart was humbled with labours: they were weakened, and their was none to help them.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Then they cried to the Lord in their affliction: and he delivered them out of their distresses.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
And he brought them out of darkness, and the shadow of death; and broke their bonds in sunder.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Let the mercies of the Lord give glory to him, and his wonderful works to the children of men.
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Because he hath broken gates of brass, and burst the iron bars.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
He took them out of the way of their iniquity: for they were brought low for their injustices.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Their soul abhorred all manner of meat: and they drew nigh even to the gates of death.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
And they cried to the Lord in their affliction: and he delivered them out of their distresses.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
He sent his word, and healed them: and delivered them from their destructions.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Let the mercies of the Lord give glory to him: and his wonderful works to the children of men.
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
And let them sacrifice the sacrifice of praise: and declare his works with joy.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
They that go down to the sea in ships, doing business in the great waters:
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
These have seen the works of the Lord, and his wonders in the deep.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
He said the word, and there arose a storm of wind: and the waves thereof were lifted up.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
They mount up to the heavens, and they go down to the depths: their soul pined away with evils.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
They were troubled, and reeled like a drunken man; and all their wisdom was swallowed up.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
And they cried to the Lord in their affliction: and he brought them out of their distresses.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
And he turned the storm into a breeze: and its waves were still.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
And they rejoiced because they were still: and he brought them to the haven which they wished for.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Let the mercies of the Lord give glory to him, and his wonderful works to the children of men.
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
And let them exalt him in the church of the people: and praise him in the chair of the ancients.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
He hath turned rivers into a wilderness: and the sources of water into dry ground:
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
A fruitful land into barrenness, for the wickedness of them that dwell therein.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
He hath turned a wilderness into pools of water, and a dry land into water springs.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
And hath placed there the hungry; and they made a city for their habitation.
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
And they sowed fields, and planted vineyards: and they yielded fruit of birth.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
And he blessed them, and they were multiplied exceedingly: and their cattle he suffered not to decrease.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Then they were brought to be few: and they were afflicted through the trouble of evils and sorrow.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Contempt was poured forth upon their princes: and he caused them to wander where there was no passing, and out of the way.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
And he helped the poor out of poverty: and made him families like a flock of sheep.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
The just shall see, and shall rejoice, and all iniquity shall stop their mouth.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Who is wise, and will keep these things: and will understand the mercies of the Lord?

< Zsoltárok 107 >