Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Aleluja! Slavite Gospoda, ker je dober, ker je vekomaj milost njegova.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Kdo bi dopovedal najvišjo moč Gospodovo, oznanil vso hvalo njegovo?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
O blagor jim, ki se držé postave té, ki delajo pravico vsak čas!
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Spomni se me, Gospod, po blagovoljnosti, katero izkazuješ svojemu ljudstvu, obišči me z blaginjo svojo.
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
Da uživam izvoljenih tvojih dobroto, da se radujem radosti naroda tvojega; da se s posestjo tvojo ponašam.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Grešili smo z očeti svojimi: krivično smo delali, ravnali hudobno.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Očetje naši niso umeli v Egiptu čudovitih dél tvojih; spominjali se niso milosti tvojih obilosti; temuč priliko so dajali izpremeniti jih pri morji, ko so stopali v morje trstovito.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Vendar jih je rešil zavoljo imena svojega, da bi pokazal svojo moč.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Ker zarotil je trstovito morje, in posušilo se je; in peljal jih je skozi valove kakor skozi puščavo.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
Tako jih je rešil roke sovražnikove; otel jih je neprijateljeve roke.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
Pokrile pa so vode njih sovražnike; eden izmed njih ni ostal.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Da sì so verjeli besedam njegovim, peli hvalo njegovo,
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Pozabili so naglo dél njegovih; čakali niso sveta njegovega.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Ampak iz poželjivosti v puščavi izkušali so Boga mogočnega v samoti.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Tako da je podelivši jim, kar so prosili, poslal kugo nad nje.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Potem ko so bili nevoščljivi Mojzesu v šatorji, Aronu svetniku Gospodovemu,
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Odprla se je zemlja in požrla Datana in zagrnila je drhal Abiramovo.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
In vnel se je ogenj v njih drhal, in s plamenom požgal krivične.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Naredili so tele na Horebu, in klanjali so se podobi.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
In premenivši čast svojo v podobo vola, ki travo jé,
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Pozabili so Boga mogočnega, rešitelja svojega, kateri je bil storil velike reči v Egiptu,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Čudovita dela v deželi Kamovi, strašna pri trstovitem morji.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Zatorej je rekel, da jih bode pogubil; ko bi ne bil Mojzes, izvoljenec njegov, stopil v ón predór pred njim, da bi odvrnil jezo njegovo, da jih ne pogubi.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Zavrgli so tudi zaželeno deželo, ne verujoč besedi njegovi.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
In godrnjaje v šatorih svojih niso poslušali glasú Gospodovega.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Zatorej je dvignil roko svojo ter prisegel, da jih podere v sami puščavi.
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
In da podere seme njih med narodi, in razkropi jih po deželah.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Razen tega so se združili tudi z malikom Peorjem, in jedli mrtvih daritve.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Klicali so tako Boga v nevoljo z deli svojimi, da je pridrla nad nje nadloga.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Dokler ni vstal Pineas in storil sodbo, ter je bila ustavljena tista nadloga;
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Kar se mu je štelo za pravico, od roda do roda vekomaj.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Enako so razdražili gorečo jezo pri vodah prepira, tako da se je slabo godilo Mojzesu zavoljo njih.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Ko so bili razdražili duha njegovega, in je izgovoril z ustnami svojimi razdraženje svoje:
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Pokončali niso onih ljudstev, za katera jim je bil zapovedal Gospod;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
Ampak pomešali so se z onimi narodi in naučili se njih dél.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
In čestili so njih podobe, katere so bile njim v izpotiko.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Ker darovali so sinove svoje in hčere svoje hudobnim duhovom;
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
In prelivali so nedolžno kri, kri sinov svojih in hčer svojih, katere so darovali podobam Kanaanskim, tako da je bila zemlja onečiščena z njih moritvami.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
In oskrunjali so se sè svojimi deli; prešestvovali z dejanji svojimi.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Zatorej se je razsrdil Gospod nad ljudstvom svojim in studil svojo posest,
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
Tako da jih je dal v roko narodom, da bi jim gospodovali njih sovražniki, črtilci,
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
In jih zatirali njih neprijatelji, in da bi se poniževali pod njih roko.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Mnogokrat jih je rešil, dasì so ga bili razsrdili z naklepom svojim, in so bili ponižani zavoljo krivice svoje.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Ozrl se je na njih stisko, slišal je njih vpitje.
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
In spomnivši se zá nje zaveze svoje, kesal se je po obilosti milosti svojih;
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
Tako da jim je izkazal usmiljenje pred vsemí, kateri so jih v sužnjosti imeli.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Reši nas, Gospod, Bog naš, in zberi nas izmed tistih narodov, da slavimo sveto ime tvoje, in se s hvaljenjem priporočamo v hvali tvoji,
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Blagoslovljen Gospod, Izraelov Bog, od veka do veka in vse ljudstvo naj govori: Aleluja!
