Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Хвалите Господа, јер је добар, јер је довека милост Његова.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Ко ће исказати силу Господњу? Испричати сву славу Његову?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Благо онима који држе истину и творе право свагда!
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Опомени ме се, Господе, по својој милости к народу свом; походи ме помоћу својом,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
Да бих видео у добру изабране Твоје, веселио се у весељу народа Твог, хвалио се заједно с наследством Твојим.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Згрешисмо с оцима својим, постасмо кривци, безаконици.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Оци наши у Мисиру не разумеше чудеса Твојих, не опомињаше се великих милости Твојих, и викаше крај мора, крај Црвеног Мора.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Али им Он поможе имена свог ради, да би показао силу своју.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Запрети Црвеном Мору, и пресахну; и преведе их преко бездане као преко пустиње;
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
И сачува их од руке ненавидникове, и избави их из руке непријатељеве.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
Покри вода непријатеље њихове, ниједан од њих не оста.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Тада вероваше речима Његовим, и певаше Му хвалу.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Али брзо заборавише дела Његова, и не почекаше воље Његове.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Полакомише се у пустињи, и стадоше кушати Бога у земљи где се не живи.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Он испуни молбу њихову, али посла погибао на душу њихову.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Позавидеше Мојсију и Арону, ког беше Господ осветио.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Раседе се земља, и прождре Датана и затрпа чету Авиронову.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
И спали огањ чету њихову, и пламен сажеже безбожнике.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Начинише теле код Хорива, и клањаху се кипу.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
Мењаху славу своју на прилику вола, који једе траву.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Заборавише Бога, Спаситеља свог, који је учинио велика дела у Мисиру,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Дивна у земљи Хамовој, страшна на Црвеном Мору.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
И хтеде их истребити, да Мојсије изабраник Његов не стаде као у раселини пред Њим, и не одврати јарост Његову да их не истреби.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
После не марише за земљу жељену, не вероваше речи Његовој.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
Побунише се у шаторима својим, не слушаше глас Господњи.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
И Он подиже руку своју на њих, да их побије у пустињи,
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
Да побије племе њихово међу народима, и расеје их по земљама.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
И присташе за Велфегором, и једоше принесено на жртву мртвима.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
И расрдише Бога делима својим, и удари у њих погибао.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
И устаде Финес, и умилостиви, и престаде погибао.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
И то му се прими у правду, од колена до колена довека.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
И разгневише Бога на води Мериви, и Мојсије пострада њих ради;
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Јер дотужише духу његовом, и погреши устима својим.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Не истребише народе, за које им је Господ рекао;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
Него се помешаше с незнабошцима, и научише дела њихова.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
Стадоше служити идолима њиховим, и они им бише замка.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Синове своје и кћери своје приносише на жртву ђаволима.
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
Проливаше крв праву; крв синова својих и кћери својих, које приношаху на жртву идолима хананским, и оскврни се земља крвним делима.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Оскврнише себе делима својим, и чинише прељубу поступањем својим.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
И плану гнев Господњи на народ Његов, и омрзну Му део Његов.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
И предаде их у руке незнабожачке, и ненавидници њихови стадоше господарити над њима.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Досађиваше им непријатељи њихови, и они бише покорени под власт њихову.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Много их је пута избављао, али Га они срдише намерама својим, и бише поништени за безакоње своје.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Али Он погледа на невољу њихову, чувши тужњаву њихову,
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
И опомену се завета свог с њима, и покаја се по великој милости својој;
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
И учини, те их стадоше жалити сви који их беху заробили.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Спаси нас, Господе Боже наш, и покупи нас из незнабожаца, да славимо свето име Твоје, да се хвалимо Твојом славом!
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Благословен Господ Бог Израиљев од века и довека! И сав народ нека каже: Амин! Алилуја!
