Zsoltárok 106

1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Alleluia! Celebrate l’Eterno, perch’egli è buono, perché la sua benignità dura in perpetuo.

2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?

Chi può raccontare le gesta dell’Eterno, o pubblicar tutta la sua lode?

3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.

Beati coloro che osservano ciò ch’è prescritto, che fanno ciò ch’è giusto, in ogni tempo!

4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,

O Eterno, ricordati di me, con la benevolenza che usi verso il tuo popolo; visitami con la tua salvazione,

5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

affinché io vegga il bene de’ tuoi eletti, mi rallegri dell’allegrezza della tua nazione, e mi glori con la tua eredità.

6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.

Noi e i nostri padri abbiamo peccato, abbiamo commesso l’iniquità, abbiamo agito empiamente.

7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.

I nostri padri non prestarono attenzione alle tue maraviglie in Egitto; non si ricordarono della moltitudine delle tue benignità, ma si ribellarono presso al mare, al Mar rosso.

8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.

Nondimeno egli li salvò per amor del suo nome, per far conoscere la sua potenza.

9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.

Sgridò il Mar rosso ed esso si seccò; li condusse attraverso gli abissi come attraverso un deserto.

10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.

E li salvò dalla mano di chi li odiava, e li redense dalla mano del nemico.

11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.

E le acque copersero i loro avversari; non ne scampò neppur uno.

12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.

Allora credettero alle sue parole, e cantarono la sua lode.

13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!

Ben presto dimenticarono le sue opere; non aspettaron fiduciosi l’esecuzione dei suoi disegni,

14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.

ma si accesero di cupidigia nel deserto, e tentarono Dio nella solitudine.

15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.

Ed egli dette loro quel che chiedevano, ma mandò la consunzione nelle loro persone.

16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.

Furon mossi d’invidia contro Mosè nel campo, e contro Aaronne, il santo dell’Eterno.

17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.

La terra s’aprì, inghiottì Datan e coperse il sèguito d’Abiram.

18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.

Un fuoco s’accese nella loro assemblea, la fiamma consumò gli empi.

19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.

Fecero un vitello in Horeb, e adorarono un’immagine di getto;

20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.

così mutarono la loro gloria nella figura d’un bue che mangia l’erba.

21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,

Dimenticarono Dio, loro salvatore, che avea fatto cose grandi in Egitto,

22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.

cose maravigliose nel paese di Cham, cose tremende al Mar rosso.

23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.

Ond’egli parlò di sterminarli; ma Mosè, suo eletto, stette sulla breccia dinanzi a lui per stornar l’ira sua onde non li distruggesse.

24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.

Essi disdegnarono il paese delizioso, non credettero alla sua parola;

25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.

e mormorarono nelle loro tende, e non dettero ascolto alla voce dell’Eterno.

26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;

Ond’egli, alzando la mano, giurò loro che li farebbe cader nel deserto,

27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.

che farebbe perire la loro progenie fra le nazioni e li disperderebbe per tutti i paesi.

28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.

Si congiunsero anche con Baal-Peor e mangiarono dei sacrifizi dei morti.

29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.

Così irritarono Iddio colle loro azioni, e un flagello irruppe fra loro.

30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.

Ma Fineas si levò e fece giustizia, e il flagello fu arrestato.

31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.

E ciò gli fu imputato come giustizia per ogni età, in perpetuo.

32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,

Lo provocarono ad ira anche alle acque di Meriba, e venne del male a Mosè per cagion loro;

33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

perché inasprirono il suo spirito ed egli parlò sconsigliatamente con le sue labbra.

34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.

Essi non distrussero i popoli, come l’Eterno avea loro comandato;

35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.

ma si mescolarono con le nazioni, e impararono le opere d’esse:

36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.

e servirono ai loro idoli, i quali divennero per essi un laccio;

37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,

e sacrificarono i loro figliuoli e le loro figliuole ai demoni,

38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.

e sparsero il sangue innocente, il sangue dei loro figliuoli e delle loro figliuole, che sacrificarono agl’idoli di Canaan; e il paese fu profanato dal sangue versato.

39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.

Essi si contaminarono con le loro opere, e si prostituirono coi loro atti.

40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.

Onde l’ira dell’Eterno si accese contro il suo popolo, ed egli ebbe in abominio la sua eredità.

41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.

E li dette nelle mani delle nazioni, e quelli che li odiavano li signoreggiarono.

42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!

E i loro nemici li oppressero, e furono umiliati sotto la loro mano.

43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.

Molte volte li liberò, ma essi si ribellavano, seguendo i loro propri voleri, e si rovinavano per la loro iniquità.

44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;

Tuttavia, volse a loro lo sguardo quando furono in distretta, quando udì il loro grido;

45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.

e si ricordò per loro del suo patto, e si pentì secondo la moltitudine delle sue benignità.

46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.

Fece loro anche trovar compassione presso tutti quelli che li aveano menati in cattività.

47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.

Salvaci, o Eterno, Iddio nostro, e raccoglici di fra le nazioni, affinché celebriamo il tuo santo nome, e mettiamo la nostra gloria nel lodarti.

48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.

Benedetto sia l’Eterno, l’Iddio d’Israele, d’eternità in eternità! E tutto il popolo dica: Amen! Alleluia.