Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Hallelujah! Danket dem HERRN, denn er ist gütig, seine Gnade währt ewiglich!
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Wer kann die Machttaten des HERRN beschreiben und allen seinen Ruhm verkünden?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Wohl denen, die das Recht beachten, die Gerechtigkeit üben allezeit!
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Gedenke meiner, o HERR, aus Gnaden gegen dein Volk, suche mich heim mit deinem Heil,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
daß ich einen Einblick bekomme in das Wohlergehen deiner Auserwählten, mich freue an der Freude deines Volkes und mich deines Erbteils rühme.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Wir haben gesündigt samt unsern Vätern, wir haben verkehrt gehandelt, wir haben gefrevelt.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Unsre Väter in Ägypten hatten nicht acht auf deine Wunder, sie gedachten nicht an die Größe deiner Güte und waren widerspenstig am Meer, am Schilfmeer.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Aber er half ihnen um seines Namens willen, um seine Stärke kundzutun.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Und er bedrohte das Schilfmeer, daß es vertrocknete, und ließ sie durch die Tiefen gehen wie auf einer Steppe.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
Und er rettete sie von der Hand des Hassers und erlöste sie aus der Hand des Feindes.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
Und das Wasser bedeckte ihre Bedränger, nicht einer von ihnen blieb übrig.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Da glaubten sie seinen Worten und sangen sein Lob.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Aber sie vergaßen seine Werke bald, sie warteten nicht auf seinen Rat,
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
sondern ließen sich gelüsten in der Wüste und versuchten Gott in der Einöde.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Und er gab ihnen, was sie forderten, sandte aber eine Seuche unter sie.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Und sie wurden eifersüchtig auf Mose im Lager, auf Aaron, den Heiligen des HERRN.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Da tat sich die Erde auf und verschlang Datan und bedeckte die Rotte Abirams;
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
und Feuer verzehrte ihre Rotte, die Flamme versengte die Gottlosen.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Sie machten ein Kalb am Horeb und warfen sich nieder vor dem gegossenen Bild.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
Sie vertauschten ihre Herrlichkeit gegen das Abbild eines Stiers, der Gras frißt.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Sie vergaßen Gottes, ihres Retters, der große Dinge in Ägypten getan,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Wunder im Lande Hams, Furchtbares am Schilfmeer.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Und er gedachte sie zu vertilgen, wenn nicht Mose, sein Auserwählter, in den Riß getreten wäre vor seinem Angesicht, um seinen Grimm abzuwenden, daß er sie nicht vertilgte.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Sie verachteten das liebliche Land, sie glaubten seinem Worte nicht.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
Und sie murrten in ihren Zelten, sie gehorchten nicht der Stimme des HERRN.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Da erhob er seine Hand [und schwur], sie niederzustrecken in der Wüste
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
und ihren Samen unter die Nationen zu werfen und sie zu zerstreuen in die Länder.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Und sie hängten sich an den Baal-Peor und aßen Opfer der toten [Götzen],
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
und sie erzürnten ihn mit ihrem Tun; da brach die Plage unter ihnen aus.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Aber Pinehas trat auf und übte Gericht, so daß die Plage aufgehalten ward.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Das wurde ihm zur Gerechtigkeit gerechnet auf alle Geschlechter, in Ewigkeit.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Und sie erzürnten ihn am Haderwasser, und es erging Mose übel um ihretwillen.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Denn sie betrübten seinen Geist, und er redete unbedacht mit seinen Lippen.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Sie vertilgten die Völker nicht, von denen der HERR ihnen gesagt hatte;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
sondern ließen sich ein mit den Heiden und lernten ihre Weise.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
Und sie dienten ihren Götzen, und diese wurden ihnen zum Fallstrick.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Und sie opferten ihre Söhne und ihre Töchter den bösen Geistern.
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
Und sie vergossen unschuldiges Blut, das Blut ihrer Söhne und ihrer Töchter, welche sie den Götzen Kanaans opferten, und so wurde das Land durch Blutschulden entweiht.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Und sie befleckten sich mit ihren Werken und hurten mit ihrem Tun.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Da entbrannte der Zorn des HERRN wider sein Volk, und er faßte einen Abscheu gegen sein Erbe.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
Und er gab sie in die Hand der Nationen, daß ihre Hasser über sie herrschten.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Und ihre Feinde bedrückten sie, und sie wurden gedemütigt unter ihre Hand.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Er errettete sie oftmals; aber sie widerstrebten ihm mit ihren Anschlägen und kamen herunter durch eigene Schuld.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Aber er sah ihre Not an, als er ihr Schreien hörte,
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
und gedachte seines Bundes mit ihnen und empfand Mitleid nach seiner großen Huld
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
und ließ sie Erbarmen finden bei denen, die sie gefangen hielten.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Hilf uns, HERR, unser Gott, sammle uns aus den Heiden, daß wir deinem heiligen Namen danken und uns glücklich preisen, zu deinem Ruhm!
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Gelobt sei der HERR, der Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit, und alles Volk soll sagen: Amen! Hallelujah!
