Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Halleluja! Danket dem HERRN; denn er ist freundlich, und seine Güte währet ewiglich.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Wer kann die großen Taten des HERRN ausreden und alle seine löblichen Werke preisen?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Wohl denen, die das Gebot halten und tun immerdar recht!
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
HERR, gedenke mein nach der Gnade, die du dem Volk verheißen hast; beweise uns deine Hilfe,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
daß wir sehen mögen die Wohlfahrt deiner Auserwählten und uns freuen, daß es deinem Volk wohl geht, und uns rühmen mit deinem Erbteil.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Wir haben gesündigt samt unsern Vätern; wir haben mißgehandelt und sind gottlos gewesen.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Unsre Väter in Ägypten wollten deine Wunder nicht verstehen; sie gedachten nicht an deine große Güte und waren ungehorsam am Meer, am Schilfmeer.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Er half ihnen aber um seines Namens willen, daß er seine Macht bewiese.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Und er schalt das Schilfmeer: da ward's trocken, und führte sie durch die Tiefen wie in einer Wüste
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
und half ihnen von der Hand des, der sie haßte, und erlöste sie von der Hand des Feindes;
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
und die Wasser ersäuften ihre Widersacher, daß nicht einer übrig blieb.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Da glaubten sie an seine Worte und sangen sein Lob.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Aber sie vergaßen bald seiner Werke; sie warteten nicht auf seinen Rat.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Und sie wurden lüstern in der Wüste und versuchten Gott in der Einöde.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Er aber gab ihnen ihre Bitte und sandte ihnen genug, bis ihnen davor ekelte.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Und sie empörten sich wider Mose im Lager, wider Aaron, den Heiligen des HERRN.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Die Erde tat sich auf und verschlang Dathan und deckte zu die Rotte Abirams,
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
und Feuer ward unter ihrer Rotte angezündet, die Flamme verbrannte die Gottlosen.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Sie machten ein Kalb am Horeb und beteten an das gegossene Bild
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
und verwandelten ihre Ehre in ein Gleichnis eines Ochsen, der Gras frißt.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Sie vergaßen Gottes, ihres Heilands, der so große Dinge in Ägypten getan hatte,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Wunder im Lande Hams und schreckliche Werke am Schilfmeer.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Und er sprach, er wolle sie vertilgen, wo nicht Mose, sein Auserwählter, in den Riß getreten wäre vor ihm, seinen Grimm abzuwenden, auf daß er sie nicht gar verderbte.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
und sie verachteten das liebe Land, sie glaubten seinem Wort nicht
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
und murrten in ihren Hütten; sie gehorchten der Stimme des HERRN nicht.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Und er hob auf seine Hand wider sie, daß er sie niederschlüge in der Wüste
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
und würfe ihren Samen unter die Heiden und zerstreute sie in die Länder.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Und sie hingen sich an den Baal-Peor und aßen von den Opfern der toten Götzen
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
und erzürnten ihn mit ihrem Tun; da brach auch die Plage unter sie.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Da trat Pinehas herzu und schlichtete die Sache; da ward der Plage gesteuert.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Das ward ihm gerechnet zur Gerechtigkeit für und für ewiglich.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Und sie erzürnten ihn am Haderwasser, und Mose ging es übel um ihretwillen.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Denn sie betrübten ihm sein Herz, daß ihm etliche Worte entfuhren.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Auch vertilgten sie die Völker nicht, wie sie doch der HERR geheißen hatte;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
sondern sie mengten sich unter die Heiden und lernten derselben Werke
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
und dienten ihren Götzen; die wurden ihnen zum Fallstrick.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Und sie opferten ihre Söhne und ihre Töchter den Teufeln
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
und vergossen unschuldig Blut, das Blut ihrer Söhne und ihrer Töchter, die sie opferten den Götzen Kanaans, daß das Land mit Blutschulden befleckt ward;
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
und verunreinigten sich mit ihren Werken und wurden abgöttisch mit ihrem Tun.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Da ergrimmte der Zorn des HERRN über sein Volk, und er gewann einen Greuel an seinem Erbe
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
und gab sie in die Hände der Heiden, daß über sie herrschten, die ihnen gram waren.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Und ihre Feinde ängsteten sie; und sie wurden gedemütigt unter ihre Hände.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Er errettete sie oftmals; aber sie erzürnten ihn mit ihrem Vornehmen und wurden wenig um ihrer Missetat willen.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Und er sah ihre Not an, da er ihre Klage hörte,
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
und gedachte an seinen Bund, den er mit ihnen gemacht hatte; und es reute ihn nach seiner großen Güte,
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
und er ließ sie zur Barmherzigkeit kommen vor allen, die sie gefangen hatten.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Hilf uns, HERR, unser Gott, und bringe uns zusammen aus den Heiden, daß wir danken deinem heiligen Namen und rühmen dein Lob.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Gelobet sei der HERR, der Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit, und alles Volk spreche: Amen, halleluja!
