< Zsoltárok 106 >
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Rühmet Jah! Danket Jahwe, denn er ist gütig; denn ewig währt seine Gnade.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Wer kann die Machtthaten Jahwes ausreden, all seinen Ruhm verkündigen?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Wohl denen, die auf Recht halten, dem, der zu jeder Zeit Gerechtigkeit übt.
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Gedenke meiner, Jahwe, nach der Huld, die du deinem Volke verheißen; suche mich heim mit deiner Hilfe,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
daß ich am Glücke deiner Auserwählten meine Lust schaue, mich an der Freude deines Volkes freue, mit deinem Eigentum mich rühme!
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Wir haben gesündigt samt unsern Vätern, haben uns verschuldet, sind gottlos gewesen.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Unsere Väter in Ägypten begriffen deine Wunder nicht, gedachten nicht an deine große Gnade und empörten sich wider den Höchsten am Schilfmeer.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Aber er half ihnen um seines Namens willen, um seine Stärke kund zu thun.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Er bedrohte das Schilfmeer, daß es vertrocknete, und führte sie durch die Fluten wie auf einer Trift.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
Er rettete sie aus der Gewalt dessen, der sie haßte, und befreite sie aus der Gewalt des Feindes.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
Die Gewässer bedeckten ihre Bedränger; kein einziger von ihnen blieb übrig.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Da glaubten sie an seine Worte, sangen seinen Ruhm.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Eilends vergaßen sie seine Thaten, warteten nicht auf seinen Entschluß.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Sie verfielen in der Steppe auf ein Gelüst und versuchten Gott in der Einöde.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Da gab er ihnen, was sie begehrten, und ließ die Darre in sie kommen.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Und sie wurden eifersüchtig auf Mose im Lager, auf Aaron, den Heiligen Jahwes.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Die Erde that sich auf und verschlang Dathan und bedeckte die Rotte Abirams.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
Und Feuer zündete unter ihrer Rotte, die Flamme verbrannte die Gottlosen.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Sie machten ein Kalb am Horeb und warfen sich nieder vor einem Gußbild
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
und vertauschten ihren Herrlichen mit dem Bild eines Stiers, der Gras frißt.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Sie vergaßen Gottes, ihres Erretters, der Großes in Ägypten gethan hatte,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Wunderbares im Lande Hams, Furchtbares am Schilfmeer.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Da gedachte er, sie zu vertilgen, wenn nicht Mose, sein Auserwählter, vor ihm in die Bresche getreten wäre, um seinen Grimm vom Vertilgen wieder abzubringen.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Sie verschmähten das wonnige Land und glaubten seinem Worte nicht.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
Sie murrten in ihren Zelten, hörten nicht auf die Stimme Jahwes.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Da erhob er ihnen seine Hand und schwur, daß er sie in der Wüste fällen
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
und ihre Nachkommen unter die Völker zerstreuen und in die Länder versprengen wolle.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Sie hingen sich an Baal Peor und aßen von den Opfern der toten Götzen.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Und sie erzürnten ihn durch ihre Thaten; da fuhr eine Plage unter sie.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Pinehas aber trat auf und richtete, da ward der Plage Einhalt gethan.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Und das wurde ihm als Gerechtigkeit zugerechnet durch alle folgenden Geschlechter bis in Ewigkeit.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Sodann erzürnten sie Gott am Hader-Wasser, und es erging Mose um ihretwillen übel.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Denn sie hatten seinem Geiste widerstrebt, und er redete unbedacht mit seinen Lippen.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Sie vertilgten nicht die Völker, die zu vertilgen Jahwe ihnen befohlen hatte.
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
Sie ließen sich mit den Heiden ein und lernten ihre Werke;
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
sie dienten ihren Götzen, und sie wurden ihnen zum Fallstrick.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Sie opferten Söhne und Töchter den Dämonen
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
und vergossen unschuldiges Blut, das Blut ihrer Söhne und Töchter, die sie den Götzen Kanaans opferten, daß das Land durch Blutschuld entweiht ward.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Sie verunreinigten sich durch ihre Werke und verübten Buhlerei mit ihren Thaten.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Da entbrannte der Zorn Jahwes gegen sein Volk, und er verabscheute sein Eigentum.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
Er überlieferte sie in die Gewalt der Heiden, daß ihre Hasser über sie herrschten.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Und ihre Feinde bedrückten sie, und sie wurden unter ihre Gewalt gebeugt.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Viele Male errettete er sie; sie aber waren widerspenstig in ihrem Vorhaben und sanken durch ihre Verschuldung.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Und er sah ihre Not an, als er ihr Flehen vernahm,
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
und gedachte ihnen zu gut an seinen Bund und ließ sich's leid sein nach seiner großen Gnade.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
Er schaffte, daß sie Erbarmen fanden bei allen, die sie gefangen hielten.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Hilf uns, Jahwe, unser Gott, und sammle uns aus den Heiden, daß wir deinem heiligen Namen danken, uns deines Lobpreises rühmen!
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Gepriesen sei Jahwe, der Gott Israels, von Ewigkeit bis zu Ewigkeit, und alles Volk spreche: Amen! Rühmet Jah!