Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Alleluja! Dem Herrn sagt Dank! Denn er ist gut! Auf ewig währet seine Huld.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Wer redet würdig von des Herren großen Taten, verkündet all sein Lob?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Heil denen, die das Richtige befolgen und es zu jeder Zeit recht machen! -
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Gedenke meiner, Herr, begnadigst Du Dein Volk und kommt Dein Heil, so denk auch meiner,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
daß Deiner Auserwählten Glück ich noch erlebe und mich der Freude Deines Volkes freue und mit den ewig Deinen jubiliere!
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Gesündigt haben wir mit unsren Vätern, unrecht und frevelhaft gehandelt.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Schon unsere Väter merkten nicht auf Deine Wunder in Ägypten und dachten nicht an Deine Gnadenfülle. - Sie haderten am Meer, des Schilfmeers wegen.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Um seines Namens willen half er ihnen, um seine Stärke kundzutun.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Er schalt das Schilfmeer; es versiegte. Er führte sie durch Fluten wie durch eine Trift,
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
entriß sie aus der Hasser Hand, befreite sie aus Feindes Macht.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
Das Wasser deckte ihre Dränger; nicht einer blieb von ihnen übrig.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Da glaubten sie an seine Worte und stimmten einen Lobgesang ihm an.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Doch schnell vergaßen sie dann seine Taten und harrten seines Rates nicht.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Sie wurden in der Wüste lüstern, versuchten Gott im wasserlosen Land.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Da gab er ihnen ihr Begehr: Erbrechen sandte er in ihren Hals.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Im Lager aber wurden sie auf Moses eifersüchtig und auf den Heiligen des Herrn, auf Aaron.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Die Erde tat sich auf, verschlang den Dathan, begrub die Rotte Abirams.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
In ihrer Rotte flammte Feuer auf, und eine Flamme fraß die Frevler. -
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Am Horeb machten sie ein Kalb und beteten ein Gußbild an,
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
vertauschten ihres Gottes Herrlichkeit mit der Gestalt des Stiers, der Gras verzehrt,
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
vergaßen Gott, der sie gerettet, der Großes in Ägypten hat getan,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Erstaunliches im Lande Chams, Erschreckliches am Roten Meer.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Er dachte dran, sie zu vertilgen; da trat vor ihm sein Auserwählter, Moses, in die Bresche, um seinen Grimm vom Unheil abzuwenden. -
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Doch sie verschmähten das ersehnte Land und glaubten seinem Worte nicht.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
In ihren Zelten murrten sie, gehorchten nicht des Herren Stimme.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Da schwur er ihnen hoch und teuer, sie in der Wüste zu vertilgen,
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
den Heiden preiszugeben ihren Stamm und diesen in die Länder zu versprengen. -
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Sie paarten sich zu Ehren Baal Peors und aßen Totenopfer.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Sie reizten ihn durch ihre Taten; da brach die Pest bei ihnen aus.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Und Pinechas stand auf und schlichtete; da ward die Pest gehemmt.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Ihm ward es zum Verdienst gerechnet und seinen Enkeln immerfort.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Und sie erzürnten ihn am Haderwasser, und ihretwegen mußte Moses leiden.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Denn sie verbitterten ihm das Gemüt so daß er unbedacht mit seinen Worten war.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Sie tilgten auch die Völker nicht, wie's ihnen doch der Herr gebot.
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
Sie mischten sich mit Heiden und lernten ihre Sitten.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
Sie dienten ihren Götzen, und diese brachten sie zu Fall.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
So opferten sie ihre Söhne und ihre Töchter den Dämonen.
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
Unschuldig Blut vergossen sie, das Blut der eigenen Söhne und der Töchter, die sie den Götzen Kanaans zum Opfer brachten. So ward das Land durch Mord entweiht.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Sie selbst bedeckten sich durch ihre Taten; durch ihre Werke wurden sie so untreu.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Da zürnte seinem Volk der Herr aufs heftigste, zum Abscheu wurde ihm sein Erbe.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
Er gab sie in der Heiden Hand, und ihre Hasser herrschten über sie.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Und ihre Feinde drückten sie; sie mußten ihrer Macht sich beugen. -
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Zu vielen Malen hat er sie befreit; sie aber blieben voller Trotz bei ihrem Plan, verkamen so durch ihre Sünde.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Er sah auf ihre Not, sooft er ihre Klage hörte, dachte er
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
an seinen Bund mit ihnen, ward andern Sinns in seiner großen Huld
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
und ließ sie Mitleid finden bei allen ihren Siegern. -
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Zu Hilfe uns, Herr, unser Gott! - Bring uns zusammen aus den Heidenvölkern, auf daß wir Deinem heiligen Namen danken, uns rühmen Deines Ruhmes! -
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Gepriesen sei der Herr, Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit, und alles Volk soll sprechen: "Amen! Alleluja!"
