< Zsoltárok 106 >

1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Praise ye the LORD. O give thanks unto the LORD; for he is good: for his mercy [endureth] for ever.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Who can utter the mighty acts of the LORD, or shew forth all his praise?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Blessed are they that keep judgment, and he that doeth righteousness at all times.
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Remember me, O LORD, with the favour that thou bearest unto thy people; O visit me with thy salvation:
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
That I may see the prosperity of thy chosen, that I may rejoice in the gladness of thy nation, that I may glory with thine inheritance.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
We have sinned with our fathers, we have committed iniquity, we have done wickedly.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Our fathers understood not thy wonders in Egypt; they remembered not the multitude of thy mercies; but were rebellious at the sea, even at the Red Sea.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Nevertheless he saved them for his name’s sake, that he might make his mighty power to be known.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
He rebuked the Red Sea also, and it was dried up: so he led them through the depths, as through a wilderness.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
And he saved them from the hand of him that hated them, and redeemed them from the hand of the enemy.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
And the waters covered their adversaries: there was not one of them left.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Then believed they his words; they sang his praise.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
They soon forgat his works; they waited not for his counsel:
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
But lusted exceedingly in the wilderness, and tempted God in the desert.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
And he gave them their request; but sent leanness into their soul.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
They envied Moses also in the camp, [and] Aaron the saint of the LORD.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
The earth opened and swallowed up Dathan, and covered the company of Abiram.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
And a fire was kindled in their company; the flame burned up the wicked.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
They made a calf in Horeb, and worshipped a molten image.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
Thus they changed their glory for the likeness of an ox that eateth grass.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
They forgat God their saviour, which had done great things in Egypt;
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Wondrous works in the land of Ham, [and] terrible things by the Red Sea.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Therefore he said that he would destroy them, had not Moses his chosen stood before him in the breach, to turn away his wrath, lest he should destroy [them].
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Yea, they despised the pleasant land, they believed not his word;
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
But murmured in their tents, and hearkened not unto the voice of the LORD.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Therefore he lifted up his hand unto them, that he would overthrow them in the wilderness:
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
And that he would overthrow their seed among the nations, and scatter them in the lands.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
They joined themselves also unto Baal-peor, and ate the sacrifices of the dead.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Thus they provoked him to anger with their doings; and the plague brake in upon them.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Then stood up Phinehas, and executed judgment: and so the plague was stayed.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
And that was counted unto him for righteousness, unto all generations for evermore.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
They angered him also at the waters of Meribah, so that it went ill with Moses for their sakes:
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Because they were rebellious against his spirit, and he spake unadvisedly with his lips.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
They did not destroy the peoples, as the LORD commanded them;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
But mingled themselves with the nations, and learned their works:
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
And they served their idols; which became a snare unto them:
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Yea, they sacrificed their sons and their daughters unto demons,
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
And shed innocent blood, even the blood of their sons and of their daughters, whom they sacrificed unto the idols of Canaan; and the land was polluted with blood.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Thus were they defiled with their works, and went a whoring in their doings.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Therefore was the wrath of the LORD kindled against his people, and he abhorred his inheritance.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
And he gave them into the hand of the nations; and they that hated them ruled over them.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Their enemies also oppressed them, and they were brought into subjection under their hand.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Many times did he deliver them; but they were rebellious in their counsel, and were brought low in their iniquity.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Nevertheless he regarded their distress, when he heard their cry:
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
And he remembered for them his covenant, and repented according to the multitude of his mercies.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
He made them also to be pitied of all those that carried them captives.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Save us, O LORD our God, and gather us from among the nations, to give thanks unto thy holy name, and to triumph in thy praise.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Blessed be the LORD, the God or Israel, from everlasting even to everlasting. And let all the people say, Amen. Praise ye the LORD.

< Zsoltárok 106 >