Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Praise ye the LORD! O give thanks to the LORD, for he is good; For his mercy endureth for ever!
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Who can utter the mighty deeds of the LORD? Who can show forth all his praise?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Happy are they who have regard to justice, Who practise righteousness at all times!
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Remember me, O LORD! with the favor promised to thy people; O visit me with thy salvation!
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
That I may see the prosperity of thy chosen, That I may rejoice in the joy of thy people, That I may glory with thine inheritance!
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
We have sinned with our fathers; We have committed iniquity; we have done wickedly.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Our fathers in Egypt did not regard thy wonders; They remembered not the multitude of thy mercies; But rebelled at the sea, the Red sea.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Yet he saved them for his own name's sake. That he might make his mighty power to be known.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
He rebuked the Red sea, and it was dried up, And he led them through the deep as through a desert.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
He saved them from the hand of him that hated them, And redeemed them from the hand of the enemy.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
The waters covered their enemies; There was not one of them left.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Then believed they his words, And sang his praise.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
But they soon forgot his deeds, And waited not for his counsel.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
They gave way to appetite in the wilderness, And tempted God in the desert;
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
And he gave them their request, But sent upon them leanness.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
They also envied Moses in the camp, And Aaron, the holy one of the LORD.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
Then the earth opened, and swallowed up Dathan, And covered the company of Abiram,
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
And a fire was kindled in their company; The flames burned up the wicked.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
They made a calf in Horeb, And worshipped a molten image;
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
They changed their God of glory Into the image of a grass-eating ox.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
They forgot God, their saviour, Who had done such great things in Egypt,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Such wonders in the land of Ham. Such terrible things at the Red sea.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Then he said that he would destroy them; Had not Moses, his chosen, stood before him in the breach, To turn away his wrath, that he might not destroy them.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
They also despised the pleasant land, And believed not his word;
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
But murmured in their tents, And would not hearken to the voice of the LORD.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Then he lifted up his hand against them, And swore that he would make them fall in the wilderness;
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
That he would overthrow their descendants among the nations, And scatter them in the lands.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
They also gave themselves to the worship of Baal-peor, And ate sacrifices offered to lifeless idols.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Thus they provoked his anger by their practices, And a plague broke in upon them.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Then stood up Phinehas, and executed judgment, And the plague was stayed.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
And this was counted to him for righteousness, To all generations for ever.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
They provoked him also at the waters of Meribah [[strife]], And evil befell Moses on their account.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
For they provoked his spirit, So that he spake inconsiderately with his lips.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
They did not destroy the nations, As Jehovah had commanded them.
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
They mingled themselves with the peoples, And learned their practices.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
They even worshipped their idols, Which became to them a snare.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Their sons and their daughters they sacrificed to demons,
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
And shed innocent blood, The blood of their own sons and daughters, Whom they sacrificed to the idols of Canaan; And the land was polluted with blood.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Thus they defiled themselves with their works, And played the harlot with their practices.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Then burned the anger of the LORD against his people, So that he abhorred his own inheritance.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
And he gave them into the hand of the nations, And they who hated them ruled over them.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Their enemies oppressed them, And they were bowed down under their hand.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Many times did he deliver them; But they provoked him by their devices, And they were brought low for their iniquities.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Yet, when he heard their cries, He had regard to their affliction;
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
He remembered his covenant with them, And repented according to the greatness of his mercy,
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
And caused them to find pity Among all that carried them captive.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Save us, O Jehovah, our God! and gather us from among the nations, That we may give thanks to thy holy name, And glory in thy praise!
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
[Blessed be Jehovah, the God of Israel, From everlasting to everlasting! And let all the people say, Amen! Praise ye Jehovah!]
