< Zsoltárok 106 >

1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Hallelujah. O give thanks unto the LORD; for He is good; for His mercy endureth for ever.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Who can express the mighty acts of the LORD, or make all His praise to be heard?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Happy are they that keep justice, that do righteousness at all times.
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Remember me, O LORD, when Thou favourest Thy people; O think of me at Thy salvation;
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
That I may behold the prosperity of Thy chosen, that I may rejoice in the gladness of Thy nation, that I may glory with Thine inheritance.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
We have sinned with our fathers, we have done iniquitously, we have dealt wickedly.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Our fathers in Egypt gave no heed unto Thy wonders; they remembered not the multitude of Thy mercies; but were rebellious at the sea, even at the Red Sea.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Nevertheless He saved them for His name's sake, that He might make His mighty power to be known.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
And He rebuked the Red Sea, and it was dried up; and He led them through the depths, as through a wilderness.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
And He saved them from the hand of him that hated them, and redeemed them from the hand of the enemy.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
And the waters covered their adversaries; there was not one of them left.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Then believed they His words; they sang His praise.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
They soon forgot His works; they waited not for His counsel;
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
But lusted exceedingly in the wilderness, and tried God in the desert.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
And He gave them their request; but sent leanness into their soul.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
They were jealous also of Moses in the camp, and of Aaron the holy one of the LORD.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
The earth opened and swallowed up Dathan, and covered the company of Abiram.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
And a fire was kindled in their company; the flame burned up the wicked.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
They made a calf in Horeb, and worshipped a molten image.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
Thus they exchanged their glory for the likeness of an ox that eateth grass.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
They forgot God their saviour, who had done great things in Egypt;
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Wondrous works in the land of Ham, terrible things by the Red Sea.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Therefore He said that He would destroy them, had not Moses His chosen stood before Him in the breach, to turn back His wrath, lest He should destroy them.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Moreover, they scorned the desirable land, they believed not His word;
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
And they murmured in their tents, they hearkened not unto the voice of the LORD.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Therefore He swore concerning them, that He would overthrow them in the wilderness;
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
And that He would cast out their seed among the nations, and scatter them in the lands.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
They joined themselves also unto Baal of Peor, and ate the sacrifices of the dead.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Thus they provoked Him with their doings, and the plague broke in upon them.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Then stood up Phinehas, and wrought judgment, and so the plague was stayed.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
And that was counted unto him for righteousness, unto all generations for ever.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
They angered Him also at the waters of Meribah, and it went ill with Moses because of them;
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
For they embittered his spirit, and he spoke rashly with his lips.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
They did not destroy the peoples, as the LORD commanded them;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
But mingled themselves with the nations, and learned their works;
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
And they served their idols, which became a snare unto them;
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Yea, they sacrificed their sons and their daughters unto demons,
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
And shed innocent blood, even the blood of their sons and of their daughters, whom they sacrificed unto the idols of Canaan; and the land was polluted with blood.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Thus were they defiled with their works, and went astray in their doings.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Therefore was the wrath of the LORD kindled against His people, and He abhorred His inheritance.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
And He gave them into the hand of the nations; and they that hated them ruled over them.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Their enemies also oppressed them, and they were subdued under their hand.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Many times did He deliver them; but they were rebellious in their counsel, and sank low through their iniquity.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Nevertheless He looked upon their distress, when He heard their cry;
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
And He remembered for them His covenant, and repented according to the multitude of His mercies.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
He made them also to be pitied of all those that carried them captive.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Save us, O LORD our God, and gather us from among the nations, that we may give thanks unto Thy holy name, that we may triumph in Thy praise.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Blessed be the LORD, the God of Israel, from everlasting even to everlasting, and let all the people say: 'Amen.' Hallelujah.

< Zsoltárok 106 >