< Zsoltárok 106 >

1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Hallelujah! Give thanks to the LORD, for He is good; His loving devotion endures forever.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Who can describe the mighty acts of the LORD or fully proclaim His praise?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Blessed are those who uphold justice, who practice righteousness at all times.
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Remember me, O LORD, in Your favor to Your people; visit me with Your salvation,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
that I may see the prosperity of Your chosen ones, and rejoice in the gladness of Your nation, and give glory with Your inheritance.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
We have sinned like our fathers; we have done wrong and acted wickedly.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Our fathers in Egypt did not grasp Your wonders or remember Your abundant kindness; but they rebelled by the sea, there at the Red Sea.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Yet He saved them for the sake of His name, to make His power known.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
He rebuked the Red Sea, and it dried up; He led them through the depths as through a desert.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
He saved them from the hand that hated them; He redeemed them from the hand of the enemy.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
The waters covered their foes; not one of them remained.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Then they believed His promises and sang His praise.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Yet they soon forgot His works and failed to wait for His counsel.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
They craved intensely in the wilderness and tested God in the desert.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
So He granted their request, but sent a wasting disease upon them.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
In the camp they envied Moses, as well as Aaron, the holy one of the LORD.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
The earth opened up and swallowed Dathan; it covered the assembly of Abiram.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
Then fire blazed through their company; flames consumed the wicked.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
At Horeb they made a calf and worshiped a molten image.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
They exchanged their Glory for the image of a grass-eating ox.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
They forgot God their Savior, who did great things in Egypt,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
wondrous works in the land of Ham, and awesome deeds by the Red Sea.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
So He said He would destroy them— had not Moses His chosen one stood before Him in the breach to divert His wrath from destroying them.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
They despised the pleasant land; they did not believe His promise.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
They grumbled in their tents and did not listen to the voice of the LORD.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
So He raised His hand and swore to cast them down in the wilderness,
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
to disperse their offspring among the nations and scatter them throughout the lands.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
They yoked themselves to Baal of Peor and ate sacrifices offered to lifeless gods.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
So they provoked the LORD to anger with their deeds, and a plague broke out among them.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
But Phinehas stood and intervened, and the plague was restrained.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
It was credited to him as righteousness for endless generations to come.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
At the waters of Meribah they angered the LORD, and trouble came to Moses because of them.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
For they rebelled against His Spirit, and Moses spoke rashly with his lips.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
They did not destroy the peoples as the LORD had commanded them,
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
but they mingled with the nations and adopted their customs.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
They worshiped their idols, which became a snare to them.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
They sacrificed their sons and their daughters to demons.
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
They shed innocent blood— the blood of their sons and daughters, whom they sacrificed to the idols of Canaan, and the land was polluted with blood.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
They defiled themselves by their actions and prostituted themselves by their deeds.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
So the anger of the LORD burned against His people, and He abhorred His own inheritance.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
He delivered them into the hand of the nations, and those who hated them ruled over them.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Their enemies oppressed them, and subdued them under their hand.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Many times He rescued them, but they were bent on rebellion and sank down in their iniquity.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Nevertheless He heard their cry; He took note of their distress.
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
And He remembered His covenant with them, and relented by the abundance of His loving devotion.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
He made them objects of compassion to all who held them captive.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Save us, O LORD our God, and gather us from the nations, that we may give thanks to Your holy name, that we may glory in Your praise.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Blessed be the LORD, the God of Israel, from everlasting to everlasting. Let all the people say, “Amen!” Hallelujah!

< Zsoltárok 106 >