< Zsoltárok 106 >

1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Hallelujah! Looft den HEERE, want Hij is goed, want Zijn goedertierenheid is in der eeuwigheid.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Wie zal de mogendheden des HEEREN uitspreken, al Zijn lof verkondigen?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Welgelukzalig zijn zij, die het recht onderhouden, die te aller tijd gerechtigheid doet.
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Gedenk mijner, o HEERE! naar het welbehagen tot Uw volk, bezoek mij met Uw heil;
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
Opdat ik aanschouwe het goede Uwer uitverkorenen; opdat ik mij verblijde met de blijdschap Uws volks; opdat ik mij beroeme met Uw erfdeel.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Wij hebben gezondigd, mitsgaders onze vaderen, wij hebben verkeerdelijk gedaan; wij hebben goddelooslijk gehandeld.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Onze vaders in Egypte hebben niet gelet op Uw wonderen; zij zijn der menigte Uwer goedertierenheid niet gedachtig geweest; maar zij waren wederspannig aan de zee, bij de Schelfzee.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Doch Hij verloste hen om Zijns Naams wil, opdat Hij Zijn mogendheid bekend maakte.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
En Hij schold de Schelfzee, zodat zij verdroogde, en Hij deed hen wandelen door de afgronden, als door een woestijn.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
En Hij verloste hen uit de hand des haters, en Hij bevrijdde hen van de hand des vijands.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
En de wateren overdekten hun wederpartijders; niet een van hen bleef over.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Toen geloofden zij aan Zijn woorden; zij zongen Zijn lof.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Doch zij vergaten haast Zijn werken, zij verbeidden naar Zijn raad niet.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Maar zij werden belust met lust in de woestijn, en zij verzochten God in de wildernis.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Toen gaf Hij hun hun begeerte; maar Hij zond aan hun zielen een magerheid.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
En zij benijdden Mozes in het leger, en Aaron, den heilige des HEEREN.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
De aarde deed zich open, en verslond Dathan, en overdekte de vergadering van Abiram.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
En een vuur brandde onder hun vergadering, een vlam stak de goddelozen aan brand.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Zij maakten een kalf bij Horeb, en zij bogen zich voor een gegoten beeld.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
En zij veranderden hun Eer in de gedaante van een os, die gras eet.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Zij vergaten God, hun Heiland, Die grote dingen gedaan had in Egypte;
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Wonderdaden in het land van Cham; vreselijke dingen aan de Schelfzee.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Dies Hij zeide, dat Hij hen verdelgen zou, ten ware Mozes, Zijn uitverkorene, in de scheure voor Zijn aangezicht gestaan had, om Zijn grimmigheid af te keren, dat Hij hen niet verdierf.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Zij versmaadden ook het gewenste land; zij geloofden Zijn woord niet.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
Maar zij murmureerden in hun tenten; naar de stem des HEEREN hoorden zij niet.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
Dies hief Hij tegen hen Zijn hand op, zwerende, dat Hij hen nedervellen zou in de woestijn;
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
En dat Hij hun zaad zou nedervellen onder de heidenen, en hen verstrooien zou door de landen.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Ook hebben zij zich gekoppeld aan Baal-Peor, en zij hebben de offeranden der doden gegeten.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
En zij hebben den Heere tot toorn verwekt met hun daden, zodat de plaag een inbreuk onder hen deed.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Toen stond Pinehas op, en hij oefende gericht, en de plaag werd opgehouden.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
En het is hem gerekend tot gerechtigheid, van geslacht tot geslacht tot in eeuwigheid.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Zij maakten Hem ook zeer toornig aan het twistwater, en het ging Mozes kwalijk om hunnentwil.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Want zij verbitterden zijn geest, zodat hij wat onbedachtelijk voortbracht met zijn lippen.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Zij hebben die volken niet verdelgd, die de HEERE hun gezegd had;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
Maar zij vermengden zich met de heidenen, en leerden derzelver werken.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
En zij dienden hun afgoden, en zij werden hun tot een strik.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Daarenboven hebben zij hun zonen en hun dochteren den duivelen geofferd.
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
En zij hebben onschuldig bloed vergoten, het bloed hunner zonen en hunner dochteren, die zij den afgoden van Kanaan hebben opgeofferd; zodat het land door deze bloedschulden is ontheiligd geworden.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
En zij ontreinigden zich door hun werken, en zij hebben gehoereerd door hun daden.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Dies is de toorn des HEEREN ontstoken tegen Zijn volk, en Hij heeft een gruwel gehad aan Zijn erfdeel.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
En Hij gaf hen in de hand der heidenen, en hun haters heersten over hen.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
En hun vijanden hebben hen verdrukt, en zij zijn vernederd geworden onder hun hand.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Hij heeft hen menigmaal gered; maar zij verbitterden Hem door hun raad, en werden uitgeteerd door hun ongerechtigheid.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Nochtans zag Hij hun benauwdheid aan, als Hij hun geschrei hoorde.
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
En Hij dacht tot hun beste aan Zijn verbond, en het berouwde Hem naar de veelheid Zijner goedertierenheden.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
Dies gaf Hij hun barmhartigheid voor het aangezicht van allen, die hen gevangen hadden.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Verlos ons, HEERE, onze God! en verzamel ons uit de heidenen, opdat wij den Naam Uwer heiligheid loven, ons beroemende in Uw lof.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Geloofd zij de HEERE, de God Israels, van eeuwigheid en tot in eeuwigheid; en al het volk zegge: Amen, Hallelujah!

< Zsoltárok 106 >