Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Luvutudila Yave matondo, lutela dizina diandi! Luzabikisa momo kavanga muidi makanda.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Lunyimbidila; lunyimbidila minzitusu. Luyolukila mavanga mandi moso matsiminanga.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Nkembo kuidi dizina diandi dinlongo; Bika mintima mi bobo bantombanga Yave mimona khini.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Talanu kuidi Yave ayi kuidi zingolo ziandi; Tombanganu mu zithangu zioso zizi kiandi.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Lutebukilanga moyo matsiminanga momo kavanga; bikumu biandi ayi zinzengolo ziozi kayamikisa;
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
beno nkuna Abalahami, kisadi kiandi, beno bana ba Yakobi, batu bandi kasobula!
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Yave niandi Nzambi eto; zinzengolo ziandi zidi va ntoto wumvimba.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Wuntebukilanga moyo nguizani andi mu zithangu zioso, mambu momo katumina mu mili di zitsungi.
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Nguizani yoyi yi kawizana ayi Abalahami; ndefi yoyi kadila Izaki.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Wukindisa yawu kuidi Yakobi banga nzengolo; kuidi Iseli banga nguizani mu zithangu zioso;
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
“Kuidi ngeyo ndiela vana ntoto wu Kana banga kuku ki kiuka kioki wela tambula.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Buna bakidi thalu yi fioti kaka, bafioti kuandi, banzenza mu tsi beni;
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
vayi baba kuenda diengilanga mu makanda-makanda tona mu kipfumu kimosi nate ku kipfumu kinkaka.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Kasia vana ko minsua kuidi kadi mutu wumosi mu kuba yamisa mu diambu diawu wutemina mintinu.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Kadi simba batu bama bobo ndivinda mafuta; kadi vangila mimbikuidi miama mambu mambimbi.”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Wutumisa kanda kingolo va ntoto ayi wubunga bidia biawu bioso balunda.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Buna wufidisa mutu wumosi ku ntualꞌawu: Zozefi wutekoso banga mvika.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Bakanga malu mandi mu zisieni; batula dinga diandi mu bisengo
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
nate mambu makatuba mavioka; nate mambu ma Yave mamonisa ti makiedika katuba.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Ntinu wufidisa ayi bannianguna; nyadi wu batu wunyekula mu kiphuanza.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Wumbieka pfumu mu nzo andi nyadi wu bima bioso biobi kavua,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
mu longa bana ba mintinu boso bu kazodidi ayi vana nduenga kuidi bakulutu bandi.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Buna Iseli wukota ku Ezipite; Yakobi wuzingila banga nzenza mu tsi yi Hami.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Yave wuvanga ti batu bandi babutuka kuwombo ayi wuba kitula batu bawombo viokila bobo baba lenda;
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
bobo kabalula mintima mu lenda batu bandi, mu kuendila bisadi biandi manenga.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Wufidisa Moyize, kisadi kiandi, ayi Aloni mutu wowo kasobula.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Bavanga bidimbu biandi va khatitsikꞌawu, matsiminanga mandi mu tsi Hami.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Wufidisa tombi ayi wutula tombi mu ntoto bila basia tinguna ko mambu mandi e?
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Wukitula minlangu miawu menga; wumana sikisa vonda zimbizi ziawu.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Mintoto miawu miwala bisioto; biobi bikota nate mu bivinga bi minyadi miawu.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Wutuba ayi kuyiza zinzinzi ziba mitsa ayi zingungu mu tsi awu yoso.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Niandi wubalula mvula mu mvula yi matadi nzazi mu ntoto wumvimba.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Wumana buisa minti miawu mi vinu ayi minti miawu mi figi, ayi kelula minti mi tsi awu.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Wutuba ayi makhoko mayiza; binzienzi bikambulu thalu.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
Bidia kadika kunusu kinlangu mu tsi awu; bidia mimbutu mi ntoto awu.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Buna wumana vonda bana boso batheti mu tsi awu, mimbutu mioso mitheti mi zingolo ziawu.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Wutotula Iseli va kimosi ayi mfuna wu palata ayi nolo; ayi kusia monika ko mutu wumemata mu zimvila ziawu.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Ezipite yimona khini bubayenda bila tsisi yi Iseli yiba buila.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Wuyalumuna matuti mu diambu di kuba fuka ayi mbazu mu kuba kienzula va builu.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Balomba ayi wuba fidisila zinuni ayi wuba yukutisa mu mapha ma diyilu.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Wuzibula ditadi ayi nlangu wutotuka; banga nlangu wunneni wukumba mu dikanga.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Bila wutebukila moyo tsilꞌandi yinlongo yoyi kavana kuidi Abalahami, kisadi kiandi.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Wutotudila batu bandi mu khini batu bandi bobo kasobula mu biyoko bi mayangi.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Wuba vana mintoto mi makanda, ayi batambula kiuka kisala batu bankaka.
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Muingi balunda minsiku miandi ayi bakinzika Mina miandi. Luzitisa Yave.
