Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Louvai ao Senhor, e invocai o seu nome; fazei conhecidas as suas obras entre os povos.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Cantai-lhe, cantai-lhe salmos: falai de todas as suas maravilhas.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glóriai-vos no seu santo nome: alegre-se o coração daqueles que buscam ao Senhor.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Buscai ao Senhor e a sua força: buscai a sua face continuamente.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Lembrai-vos das maravilhas que fez, dos seus prodígios e dos juízos da sua boca;
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
Vós, semente de Abraão, seu servo, vós, filhos de Jacob, seus escolhidos.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Ele é o Senhor, nosso Deus; os seus juízos estão em toda a terra.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Lembrou-se do seu concerto para sempre, da palavra que mandou a milhares de gerações.
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
O qual concerto fez com Abraão, e o seu juramento a Isaac.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
E confirmou o mesmo a Jacob por estatuto, e a Israel por concerto eterno,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Dizendo: A ti darei a terra de Canaan, a sorte da vossa herança.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Quando eram poucos homens em número, sim, mui poucos e estrangeiros nela.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Quando andavam de nação em nação e dum reino para outro povo.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Não permitiu a ninguém que os oprimisse, e por amor deles repreendeu a reis, dizendo:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Não toqueis os meus ungidos, e não maltrateis os meus profetas.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Chamou a fome sobre a terra, quebrantou todo o sustento do pão.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Mandou perante eles um varão, José, que foi vendido por escravo:
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Cujos pés apertaram com grilhões: foi metido em ferros:
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Até ao tempo em que chegou a sua palavra; a palavra do Senhor o provou.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Mandou o rei, e o fez soltar; o governador dos povos, e o soltou.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Fê-lo senhor da sua casa, e governador de toda a sua fazenda;
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
Para sujeitar os seus príncipes a seu gosto, e instruir os seus anciãos.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Então Israel entrou no Egito, e Jacob peregrinou na terra de Cão.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
E aumentou o seu povo em grande maneira, e o fez mais poderoso do que os seus inimigos.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Virou o coração deles para que aborrecessem o seu povo, para que tratassem astutamente aos seus servos.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Enviou Moisés, seu servo, e Aarão, a quem escolhera.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Mostraram entre eles os seus sinais e prodígios, na terra de Cão.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Mandou trevas, e a fez escurecer; e não foram rebeldes à sua palavra.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Converteu as suas águas em sangue, e matou os seus peixes.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
A sua terra produziu rãs em abundância, até nas câmaras dos seus reis.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Falou ele, e vieram enxames de moscas e piolhos em todo o seu termo.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Converteu as suas chuvas em saraiva, e fogo abrazador na sua terra.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Feriu as suas vinhas e os seus figueirais, e quebrou as árvores dos seus termos.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Falou ele, e vieram gafanhotos e pulgão sem número.
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
E comeram toda a erva da sua terra, e devoraram o fruto dos seus campos.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Feriu também a todos os primogênitos da sua terra, as primícias de todas as suas forças.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
E tirou-os para fora com prata e ouro, e entre as suas tribos não houve um só fraco.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
O Egito se alegrou quando eles sairam, porque o seu temor caira sobre eles.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Estendeu uma nuvem por coberta, e um fogo para alumiar de noite.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Oraram, e ele fez vir codornizes, e os fartou de pão do céu.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Abriu a penha, e dela correram águas; correram pelos lugares secos como um rio.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Porque se lembrou da sua santa palavra, e de Abraão, seu servo.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
E tirou dali o seu povo com alegria, e os seus escolhidos com regozijo.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
E deu-lhes as terras das nações; e herdaram o trabalho dos povos;
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Para que guardassem os seus preceitos, e observassem as suas leis. louvai ao Senhor.
