< Zsoltárok 105 >

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
הודו ליהוה קראו בשמו הודיעו בעמים עלילותיו׃
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
שירו לו זמרו לו שיחו בכל נפלאותיו׃
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
התהללו בשם קדשו ישמח לב מבקשי יהוה׃
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
דרשו יהוה ועזו בקשו פניו תמיד׃
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
זכרו נפלאותיו אשר עשה מפתיו ומשפטי פיו׃
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
זרע אברהם עבדו בני יעקב בחיריו׃
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
הוא יהוה אלהינו בכל הארץ משפטיו׃
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
זכר לעולם בריתו דבר צוה לאלף דור׃
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
אשר כרת את אברהם ושבועתו לישחק׃
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
ויעמידה ליעקב לחק לישראל ברית עולם׃
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
לאמר לך אתן את ארץ כנען חבל נחלתכם׃
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
בהיותם מתי מספר כמעט וגרים בה׃
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
ויתהלכו מגוי אל גוי מממלכה אל עם אחר׃
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
לא הניח אדם לעשקם ויוכח עליהם מלכים׃
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
אל תגעו במשיחי ולנביאי אל תרעו׃
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
ויקרא רעב על הארץ כל מטה לחם שבר׃
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
שלח לפניהם איש לעבד נמכר יוסף׃
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
ענו בכבל רגליו ברזל באה נפשו׃
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
עד עת בא דברו אמרת יהוה צרפתהו׃
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
שלח מלך ויתירהו משל עמים ויפתחהו׃
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
שמו אדון לביתו ומשל בכל קנינו׃
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
לאסר שריו בנפשו וזקניו יחכם׃
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
ויבא ישראל מצרים ויעקב גר בארץ חם׃
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
ויפר את עמו מאד ויעצמהו מצריו׃
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
הפך לבם לשנא עמו להתנכל בעבדיו׃
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
שלח משה עבדו אהרן אשר בחר בו׃
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
שמו בם דברי אתותיו ומפתים בארץ חם׃
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
שלח חשך ויחשך ולא מרו את דבריו׃
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
הפך את מימיהם לדם וימת את דגתם׃
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
שרץ ארצם צפרדעים בחדרי מלכיהם׃
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
אמר ויבא ערב כנים בכל גבולם׃
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
נתן גשמיהם ברד אש להבות בארצם׃
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
ויך גפנם ותאנתם וישבר עץ גבולם׃
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
אמר ויבא ארבה וילק ואין מספר׃
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
ויאכל כל עשב בארצם ויאכל פרי אדמתם׃
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
ויך כל בכור בארצם ראשית לכל אונם׃
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
ויוציאם בכסף וזהב ואין בשבטיו כושל׃
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
שמח מצרים בצאתם כי נפל פחדם עליהם׃
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
פרש ענן למסך ואש להאיר לילה׃
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
שאל ויבא שלו ולחם שמים ישביעם׃
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
פתח צור ויזובו מים הלכו בציות נהר׃
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
כי זכר את דבר קדשו את אברהם עבדו׃
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
ויוצא עמו בששון ברנה את בחיריו׃
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
ויתן להם ארצות גוים ועמל לאמים יירשו׃
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
בעבור ישמרו חקיו ותורתיו ינצרו הללו יה׃

< Zsoltárok 105 >