Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Cookeria Jehova ngaatho, kaĩrai rĩĩtwa rĩake; menyithiai ndũrĩrĩ maũndũ marĩa ekĩte.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Mũinĩrei, mũmũinĩre mũkĩmũgoocaga; heanai ũhoro wa ciĩko ciake ciothe cia magegania.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Mwĩrahei nĩ ũndũ wa rĩĩtwa rĩake itheru; ngoro cia arĩa marongoragia Jehova nĩikene.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Cũthĩrĩriai Jehova na hinya wake; mathaai ũthiũ wake hĩndĩ ciothe.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Ririkanai magegania marĩa ekĩte, na ciama ciake, na matuĩro ma ciira marĩa atuĩte,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
inyuĩ njiaro cia Iburahĩmu ndungata yake, o inyuĩ ciana cia Jakubu, inyuĩ ake athuure.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Jehova nĩwe Ngai witũ; matuĩro make ma ciira marĩ thĩ yothe.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Nĩaririkanaga kĩrĩkanĩro gĩake nginya tene, nĩkĩo kiugo kĩrĩa aathanire, nĩ ũndũ wa njiarwa ngiri,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
kĩrĩkanĩro kĩrĩa aarĩkanĩire na Iburahĩmu, na noguo mwĩhĩtwa ũrĩa eehĩtire harĩ Isaaka.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Nĩagĩĩkĩrire hinya harĩ Jakubu kĩrĩ kĩrĩra gĩake kĩa watho wa kũrũmagĩrĩrwo, agĩgĩĩkĩra hinya harĩ Isiraeli kĩrĩ kĩrĩkanĩro gĩa gũtũũra tene na tene:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
“Wee nĩwe ngaahe bũrũri wa Kaanani ũtuĩke igai rĩrĩa ũkaagaya.”
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Hĩndĩ ĩrĩa maarĩ o anini magĩtarwo, o anini biũ, na marĩ ageni kuo-rĩ,
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
morũũraga kuuma rũrĩrĩ rũmwe nginya rũrĩa rũngĩ, na kuuma ũthamaki-inĩ ũmwe nginya ũrĩa ũngĩ.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Ndarĩ mũndũ o na ũmwe eetĩkĩririe amanyariire; nĩ ũndũ wao akĩrũithia athamaki, akĩmeera atĩrĩ:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
“Mũtikanahutie andũ arĩa akwa aitĩrĩrie maguta; mũtikaneke anabii akwa ũũru.”
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Agĩtũma bũrũri ũcio ũgĩe ngʼaragu, na akĩniina mĩthiithũ yao yothe ya irio;
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
agĩtũma mũndũ athiĩ mbere yao: nĩwe Jusufu, ũrĩa wendirio arĩ ngombo.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Nĩmamũtiihirie magũrũ na bĩngũ, na makĩmuoha ngingo na igera,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
nginya ũrĩa oigĩte ũgĩkinyanĩra, nginya kiugo kĩa Jehova gĩkĩonania atĩ aarĩ mũndũ wa ma.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Mũthamaki agĩtũmana na akĩmuohorithia, mwathi ũcio wa ndũrĩrĩ akĩmũrekereria.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Akĩmũtua mwathi wa indo cia nyũmba yake, na mũrori wa indo iria ciothe aarĩ nacio,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
nĩguo ataarage anene ake o ũrĩa angĩonire kwagĩrĩire, na arutage athuuri ake ũũgĩ.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Hĩndĩ ĩyo Isiraeli agĩthiĩ Misiri; Jakubu agĩtũũra arĩ mũgeni bũrũri-inĩ ũcio wa Hamu.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Jehova agĩtũma andũ ake maciarane mũno; agĩtũma maingĩhe mũno gũkĩra thũ ciao,
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
iria aagarũrire ngoro ciao agĩtũma ithũũre andũ ake, agĩtũma ithugundĩre ndungata ciake ũũru.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Aatũmire Musa ndungata yake, na Harũni, ũrĩa aathurĩte.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Nao makĩringa ciama ciake gatagatĩ-inĩ kao, magĩĩka magegania make bũrũri-inĩ wa Hamu.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Agĩtũma kũgĩe nduma naguo bũrũri ũcio ũgĩtumana, tondũ-rĩ, githĩ ti ciugo ciake maaremeire?
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Akĩgarũra maaĩ mao magĩtuĩka thakame, agĩtũma thamaki ciao ikue.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Bũrũri wao ũkĩiyũra ciũra, iria ciatoonyire nginya tũnyũmba twa toro twa anene ao.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Aaririe, gũgĩũka mĩrumbĩ ya ngi, na rwagĩ rũkĩiyũra bũrũri wao wothe.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Akĩgarũra mbura yao ĩgĩtuĩka ya mbembe, na heni ikĩhenũka bũrũri-inĩ wao wothe;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
akĩrũnda mĩthabibũ yao, na mĩkũyũ, na akiunanga mĩtĩ ya bũrũri wao.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Aaririe, nacio ngigĩ igĩũka, na ndaahi itangĩtarĩka;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
ikĩrĩa kĩndũ gĩothe kĩarĩ kĩĩruru bũrũri-inĩ wao, na ikĩrĩa maciaro ma tĩĩri wao.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Ningĩ akĩũraga marigithathi mothe ma bũrũri wao, maciaro ma mbere ma ũciari wao wothe.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Nĩaarutire Isiraeli makiuma kuo, makuuĩte betha na thahabu, na gatagatĩ ka mĩhĩrĩga yao hatiarĩ mũndũ o na ũmwe warĩ mũhinyaru.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Andũ a Misiri nĩmakenire moima kuo, tondũ nĩmanyiitĩtwo nĩ guoya wa andũ acio a Isiraeli.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Nĩatambũrũkirie itu rĩmahumbagĩre, o na mwaki wa kũmamũrĩkagĩra ũtukũ.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Metirie irio, nake akĩmarehere tũmakia-arũme, na akĩmahũũnia na irio cia igũrũ.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Aatũranirie rwaro rwa ihiga, namo maaĩ magĩtothoka; magĩgĩtherera ta rũũĩ kũu werũ-inĩ.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Nĩgũkorwo nĩaririkanire kĩĩranĩro gĩake gĩtheru kĩrĩa aarĩkanĩire na ndungata yake Iburahĩmu.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Nĩaarutire andũ ake makiuma kũu makenete, akĩruta acio ake athuure makĩanagĩrĩra nĩ gũkena;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
akĩmahe mabũrũri ma ndũrĩrĩ, nao magĩtuĩka a kũgaya kĩrĩa andũ angĩ maanogeire,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
nĩguo marũmagie mataaro make, na maathĩkagĩre mawatho make. Goocai Jehova.
