Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Preiset den HERRN, ruft seinen Namen an, macht seine Taten unter den Völkern bekannt!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Singt ihm, spielet ihm, redet von all seinen Wundern!
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Rühmt euch seines heiligen Namens! Es mögen herzlich sich freun, die da suchen den HERRN!
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Fragt nach dem HERRN und seiner Stärke, suchet sein Angesicht allezeit!
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Gedenkt seiner Wunder, die er getan, seiner Zeichen und der Urteilssprüche seines Mundes,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
ihr Kinder Abrahams, seines Knechtes, ihr Söhne Jakobs, seine Erwählten!
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Er, der HERR, ist unser Gott, über die ganze Erde ergehen seine Gerichte.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Er gedenkt seines Bundes auf ewig, des Wortes, das er geboten auf tausend Geschlechter,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
(des Bundes) den er mit Abraham geschlossen, und des Eides, den er Isaak geschworen,
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
den für Jakob er als Satzung bestätigt und für Israel als ewigen Bund,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
da er sprach: »Dir will ich Kanaan geben, das Land, das ich euch als Erbbesitztum zugeteilt!«
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Damals waren sie noch ein kleines Häuflein, gar wenige und nur Gäste im Lande;
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
sie mußten wandern von Volk zu Volk, von einem Reich zur andern Völkerschaft;
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
doch keinem gestattete er, sie zu bedrücken, ja Könige strafte er ihretwillen:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
»Tastet meine Gesalbten nicht an und tut meinen Propheten nichts zuleide!«
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Dann, als er Hunger ins Land ließ kommen und jegliche Stütze des Brotes zerbrach,
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
da hatte er schon einen Mann vor ihnen her gesandt: Joseph, der als Sklave verkauft war.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Man hatte seine Füße gezwängt in den Stock, in Eisen(-fesseln) war er gelegt,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
bis zu der Zeit, wo seine Weissagung eintraf und der Ausspruch des HERRN ihn als echt erwies.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Da sandte der König und ließ ihn entfesseln, der Völkergebieter, und machte ihn frei;
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
er bestellte ihn über sein Haus zum Herrn, zum Gebieter über sein ganzes Besitztum;
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
er sollte über seine Fürsten schalten nach Belieben und seine höchsten Beamten Weisheit lehren.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
So kam denn Israel nach Ägypten, und Jakob weilte als Gast im Lande Hams.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Da machte Gott sein Volk gar fruchtbar und ließ es stärker werden als seine Bedränger;
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
er wandelte ihren Sinn, sein Volk zu hassen und Arglist an seinen Knechten zu üben.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Dann sandte er Mose, seinen Knecht, und Aaron, den er erkoren;
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
die richteten seine Zeichen unter ihnen aus und die Wunder im Lande Hams:
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Er sandte Finsternis und ließ es dunkel werden; doch sie achteten nicht auf seine Worte;
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
er verwandelte ihre Gewässer in Blut und ließ ihre Fische sterben;
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
es wimmelte ihr Land von Fröschen bis hinein in ihre Königsgemächer;
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
er gebot, da kamen Bremsenschwärme, Stechfliegen über ihr ganzes Gebiet;
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
er gab ihnen Hagelschauer als Regen, sandte flammendes Feuer in ihr Land;
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
er schlug ihre Reben und Feigenbäume und zerbrach die Bäume in ihrem Gebiet;
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
er gebot, da kamen die Heuschrecken und die Grillen in zahlloser Menge,
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
die verzehrten alle Gewächse im Land und fraßen die Früchte ihrer Felder.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Dann schlug er alle Erstgeburt im Lande, die Erstlinge all ihrer Manneskraft.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Nun ließ er sie ausziehn mit Silber und Gold, und kein Strauchelnder war in seinen Stämmen;
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Ägypten war ihres Auszugs froh, denn Angst vor ihnen hatte sie befallen.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Er breitete Gewölk aus als Decke und Feuer, um ihnen die Nacht zu erhellen;
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
auf Moses Bitte ließ er Wachteln kommen und sättigte sie mit Himmelsbrot;
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
er spaltete einen Felsen: da rannen Wasser und flossen durch die Steppen als Strom;
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
denn er gedachte seines heiligen Wortes, dachte an Abraham, seinen Knecht.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
So ließ er sein Volk in Freuden ausziehn, unter Jubel seine Erwählten;
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
dann gab er ihnen die Länder der Heiden, und was die Völker erworben, das nahmen sie in Besitz,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
auf daß sie seine Gebote halten möchten und seine Gesetze bewahrten. Halleluja!
